Mielőtt a leghülyébb bérkommentelők fölturbóznák magukat, leszögezem: Orbán apuka tette közüggyé leánya esküvőjét (gyermekét pedig közszereplővé) - hogy kifélével, az legyen az ügyészség dolga…. Aki tehát vájkálást vél kiszálazni e cikkből, forduljon doktor Viktorhoz.
Májusban Lévai Anikó két Orbán-portrét is vásárolt Nagy Kriszta Tereskova festményeiből, amelynek témája a kormányfő 2010-es választási plakátja volt. Azt írta a vendégkönyvbe, hogy a művésznő "mint festő láttat, és kérdéseket tesz fel a szemnek, s most sem csalódott benne".
Orbán Ráhel, aki a "könnyűzenei fesztiválok szervezeti folyamatának és versenyképességének elemzése - A Sziget Kulturális és Menedzser Iroda példáján keresztül"című dolgozatával szervilizmus-mentesen már díjnyertes is lett - pár héttel később írt az emlékkönyvbe. (Lerajzolni nem tudom, de tekintsék meg önök is az ötsoros, ötször javított, satírozott beírást.
"Kedves Kriszta, Egy ilyen hosszú kampányidőszak után, (Satír!) amikor lépten-nyomon "Apába" ütközöm az udcán (Satír!) felüdítő (Satír!) egy ilyen kiállítást látni (Satír!) Nagyon tetszik, hogy egy fényképből ilyen (Satír, satír!) vidám hangulatot tudtál varázsolni. Köszönettel: Orbán Ráhel 2014. 06. 12. Bp."
Ráhel tényleg nem buta, sőt, nemzetileg kiművelt asszony, hiszen közgazdász. Lesz tehát minekünk jövőnk is, és senkit nem hagyunk az udcán…
