Az ülés elején Kövér László házelnök emlékeztetett arra, 1991. június 19-re, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot. „Magyar nemzedékek évszázados vágya valósult meg azon a napon.” „Mi, mai magyarok, merjünk élni a szabadságunkért” – mondta Kövér László.
Schiffer András (LMP) "Meddig halogat a kormány?" című napirend előtti felszólalásában kijelentette: a devizaalapú hiteleket nemcsak polgári jogi alapon lehet kikezdeni. Nemcsak a bankok, hanem az elmúlt évtizedek kormányainak is van elszámolnivalója. 1998-as kormányrendelettel indult, amelynek aláírója Orbán Viktor volt. Emlékeztetett arra, hogy a 2010 után végtörlesztés 70 %-nak nem nyújtott megoldást, ahogyan a további intézkedések sem, az LMP javaslatait pedig lesöpörte a Fidesz, mert „a bankszövetség oldalára állt”.
Schneider Tamás (Jobbik) a családok elszegényedésére, a létminimumon élők helyzetére, a gyermekvállalási kedv visszaesésére hívta fel la figyelmet.
MSZP: a magasabb jövedelműek nagyobb terhet vállaljanak!
A szocialista Tóbiás József (MSZP) szerint a magasabb jövedelműeknek nagyobb részt kell vállalniuk a közterhekből. Szerinte annak, aki a közösből él, legyen elég a tisztességes haszon. Megismételte pártja kezdeményezését, hogy azon cégeket, amelyek bevételeik több mint felét közpénzből nyerik, az osztaléka után 75 százalékos adót fizessen. Bírálta, hogy a kabinet a szociális ellátásokon akar spórolni.
A fideszes Rogán Antal szintén a Kúria döntéséről szólt, amely szerinte fordulópontot jelent a devizahitelesek ügyében: először mondta ki, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el a devizahitelesek százezreivel szemben. Ennek megfelelően dolgoznak azon a törvényen, amely legkésőbb ősszel kerül a Ház elé - ígérte.
Később a képviselők elfogadták, hogy a Ház előtt fekvő, oktatási tárgyú törvények módosítását kivételes eljárásban tárgyalják, így a javaslatról június 30-án szavazhat az Országgyűlés.
Döntöttek arról is - az előterjesztő, a fideszes Font Sándor javaslatára -, hogy a Ház ugyancsak kivételes eljárásban tárgyalja a földügyi tárgyú törvények csütörtökön benyújtott módosítását, amelyről július 4-én lehet zárószavazás.
A parlament a határozathozatalok között úgy döntött, nem függeszti fel a független Szabó Tímea mentelmi jogát, akit a Pető Intézet pénzügyi vezetője jelentett fel, mert szerinte a politikus rágalmazta őt. Az Országgyűlés - ahogyan magánvádas ügyekben az szokás - 22 igen, 152 nem szavazattal nem függesztette fel Szabó Tímea mentelmi jogát.
Az Országgyűlés határozott arról is, hogy Szelényi Zsuzsanna - aki Bajnai Gordon parlamenti mandátumát kapta - a költségvetési bizottságban dolgozik majd.
Az interpelláló Tóth Bertalan, az MSZP képviselője ezután arról beszélt, hogy szerinte az Orbán-kormány lehetővé tette, hogy köztulajdonban lévő cégek offshore hátterű vállalatokkal kössenek üzletet. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte a fejlesztési tárca képviselőjétől, mikor terjeszti az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja, hogy állami vállalat offshore hátterű céggel üzleteljen. Arra is kíváncsi volt, mikor ad utasítást arra a szakminiszter, hogy az állami és offshore cégek közötti szerződéseket megszüntessék.
Reagálásában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt válaszolta, a kormány már eddig is komoly eredményeket ért el az átlátható vagyongazdálkodásban, egyúttal jelezte: azok a vállalatok, amelyekről kiderül, hogy offshore adóparadicsomban létesültek, nem pályázhatnak a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban.
Tóth Bertalan a választ nem fogadta el, ellentétben a parlamenttel, amely 94 igen szavazattal, 37 nem ellenében jóváhagyta azt.
A reklámadóból befolyó bevétel felhasználása, a gáztárolók állami kézbe vételéről és a gázellátásról, a fiatalok helyzetéről és a nyári diákmunka programról volt szó az azonnali kérdések sorában csütörtökön az Országgyűlésben.
Orbán-esküvő az azonnali kérdések között
Az MSZP-s Harangozó Tamás azt firtatta, hogy a kormányfő lányának esküvőjéről kiknek a telefonja tűnt el és mi indokolja, hogy egy ilyen ügyet kiemelten kezeljenek? Utalva arra, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda életvédelmi osztálya nyomoz az ügyben, több milliós a költség, és több tucat tanútól már DNS-mintát vettek, azt mondta: egy átlag állampolgárral közlik, hogy 50 ezret sem ér a telefonja és nem nyomoznak utána, vagy efölé teszik értékét, és 1-2 hónap múlva értesítést kap a nyomozás eredmény nélküli lezárásáról.
Tasnádi László államtitkár kiemelte: a büntetőeljárási törvény alapján kötelező a teljes tényfeltárás. Erre az összes eszköz rendelkezésére áll a nyomozóhatóságnak.
Nagy számú ügy van, ahol szakértőket alkalmaz a rendőrség, s ez valóban jelentős összeget jelent. A DNS eljárás nagy hatékonysággal állapítja meg, ki az elkövető. Jelen esetben 26 főtől vettek DNS-profilt és zajlik a nyomozás - jelezte.
Szél Bernadett LMP-s képviselő szerint az egyik legnagyobb és legégetőbb probléma a fiatalok helyzete, ami nehezebb, mint szüleiké volt. Ennek oka véleménye szerint az, hogy minden kormány a mának élt, és az aktuális politikai haszonszerzés volt a fontos. Úgy látta: semmiféle átfogó stratégiája nincs a kabinetnek, hogy a helyzetet kezelje. Arra volt kíváncsi: indul-e idén nyári diákmunka-program, s ha igen miért nem tették meg már a szükséges intézkedéseket, hiszen az önkormányzatoknak önrészt kell vállalniuk.
Czomba Sándor államtitkár elmondta: 1,5 milliárdos kerettel 16 ezer diák vett részt tavaly a programban, és idén is továbbviszik azt. Sem a diákok, sem az önkormányzatok nincsenek lekésve semmiről, "rajtra kész állapotban" várják a programot.
Egyenlő mércével mér az ügyészség?
A szocialista Varga László a Legfőbb Ügyészhez intézve azonnali kérdését több miskolci esetet hozott példaként, amelyben Kriza Ákos fideszes polgármester feljelentést tett, de nem sikerült bizonyítást nyerni, hogy bármi történt volna, az ügyek mégis újraindultak. A baloldali feljelentéseknél ugyanakkor szerinte a kivizsgálás felületes, a potenciális gyanúsítottakat kérdezik, történt-e bűncselekmény - sorolta, majd feltette a kérdést: egyenlő mércével mér minden esetben az ügyészség?
Polt Péter, legfőbb ügyész azt mondta: az egyforma ügyeket egyforma mércével, a különböző ügyeket pedig különbözőképpen mérik. Törvényesen, az előírásoknak megfelelően intéznek minden ügyet - rögzítette, hozzátéve: a váderedményesség tavaly több mint 96 százalékos volt.
Gúr Nándor viszonválaszában azt mondta: választási kampányeszközként használják az ügyészséget, olyan mintha a Fidesz meghosszabbított keze lenne.
Polt Péter közölte: nagyon sok ellenzéki kérdés, felvetés van, erre mind válaszolnak. Megítélése szerint a látszat és a valóság is az ellen szól, hogy különböző mércével mérnének.
Szászfalvi László (KDNP) azt kérdezte a kormánytól, hogyan járul hozzá a munkahelyvédelmi akcióterv az idén a munkanélküliség visszaszorításához, a gazdasági növekedéshez.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy áprilisban már 839 ezer ember után vettek igénybe támogatást az akcióterv keretében, s a programnak köszönhetően 2013-ban 115 milliárd forint maradt a munkáltatóknál. Az akcióterv folytatódik, sőt a kormány bővíti azt - tette hozzá.
Schmuck Erzsébet (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években megnövekedtek az erdőkben a viharkárok, ami összefüggésben áll az éghajlatváltozással. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte, mit tesz az agrártárca az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében.
Válaszában Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára úgy reagált: a körzeti erdőtervezésnél előírás a klímaváltozás figyelembe vétele. Őszre pedig működőképes lesz a regionális kiterjesztésű, térinformatikai alapú döntéstámogatási rendszer, amely figyelembe veszi majd a klímaváltozás lehetséges hatásait is - tette hozzá.
Állami megoldást sürget az MSZP meggy-ügyben
Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a meggy felvásárlása olyan áron kezdődött meg, ami még a szedés költségeit sem fedezi. Vannak, akik kartellezést emlegetnek, vannak, akik szerint nincs kereslet - mondta, hozzátéve, hogy ha nem lépnek az ügyben, a termés jelentős része a fán marad. Most kell a termelőket megsegíteni, ha kell, kezdjenek intervenciós felvásárlásba - sürgette a kormányt a szocialista politikus.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára reagálásában azt mondta: az idén kiemelkedően nagy meggytermés várható, akár 80-83 ezer tonnányi, ráadásul a gyümölcs gyorsan érik. Valóban a meggy ügye most a legsürgetőbb feladat, amelyet a szaktárcának meg kell oldania - jelentette ki. Közölte: több egyeztetést is folytattak a napokban, és előzetesen az a megoldás látszik célravezetőnek, amely lehetővé teszi, hogy állami közreműködéssel a többlettermés meghatározó részét késztermékként, elsősorban üveges meggybefőttként vonják ki a piacról.
Gúr Nándor (MSZP) azt mondta: az elmúlt hat évben a bérből élők anyagi helyzete, a jövedelmük vásárlóereje romlott. Bírálta, hogy mind a közalkalmazottak egy része, mind a közfoglalkoztatottak a létminimum alatt keresnek.
Czomba Sándor munkaerőpiaci államtitkár előrelépésnek tekintette, hogy a minimálbér vásárlóereje idén és tavaly emelkedett. Közölte: nem követhető el a szocialisták hibája, hogy hitelből növekedtek.
A Jobbik földbizottságok felállítására kérdezett rá. Magyar Zoltán (Jobbik) szerint sok helyen gyanús körülmények között hozták létre a földbizottságokat. Szerinte a Fidesznek esze ágában sincs a helyiek akaratára bízni a föld sorsát.
Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára megnyugtatónak tartotta, ha a helyi gazdák a jelöltállításban vesznek részt, míg a megválasztás joga a képviselőtestületé.
Demeter Márta (MSZP) a honvédségi helikopter beszerzésre kérdezett rá. Bírálta, hogy a választások előtt néhány nappal kiöregedett szovjet helikoptereket vettek.
Hende Csaba azt mondta: legkésőbb 2016-tól, fokozatosan emelve a védelmi költségeket, megvalósítják a képességek fejlesztését. A szakmai előkészítés során újabb szempontok merültek fel, most ezeket mérlegelik - fűzte hozzá.