Áder János szerint rendben van az önkormányzati választások előtt négy hónappal módosítani a választási szabályokat, és teljesen átalakítani a fővárosi közgyűlést. Az államfő még hétfőn szignálta az önkormányzati törvénymódosítást, amely csak tegnap délután jelent meg a Magyar Közlönyben. Csak az Országgyűlés honlapjáról derült ki, hogy Áder aláírta a reklámadóról szóló törvényt is, amelyet múlt szerdán fogadtak el.
Pedig Áder mindkét jogszabály ügyében bőven találhatott volna kifogásokat, hiszen államfőként alkotmányos feladata az Országgyűlés által elfogadott törvények tartalmi és formai vizsgálata, mielőtt aláírná azokat és gondoskodna kihirdetésükről. Ha tartalmi vagy formai hibát észlel, politikai vagy alkotmányossági vétóval élhet. Politikai vétó esetén az Országgyűlésnek küldheti vissza a jogszabályokat megfontolásra, alkotmányos vétóval pedig az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhat, előzetes normakontrollt kérve.
Emlékezetes: miután Schmitt Pál belebukott plágiumbotrányába, 2012 májusában államfővé választotta a kétharmad Ádert. Eskütételekor azt ígérte: "ha száz jó törvényt kapok, százat írok alá. Ha száz rosszat, százat küldök vissza az Országgyűlésnek." A hivatalba lépése utáni hónapokban még adott is a látszatra, hiszen júniusban rögtön visszaküldte a médiatörvényt a parlamentnek, bár tartalmi kifogást már akkor sem emelt, de ugyanígy történt többek között a kisajátításról, a hulladékgazdálkodásról és a járások kialakításáról szóló jogszabályok esetében is. Így aztán hamar kiderült, Áder politikai vétói inkább formálisak, sőt, esetenként a kormánytöbbség számára kedvezőek voltak, hiszen a Fidesz-KDNP rendszerint érdemi változtatás nélkül fogadhatta el az érintett törvényeket.
Pedig ha egy, a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogad el ismét, az államfő kérheti az alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát az Ab-től. Utóbbit már csak azért is fontos kiemelni, mert az Áder által gyakran alkotmányos okokból kifogásolt jogszabályokat rendszerint ugyanúgy fogadták el ismét, ám az államfő sosem tette ezt szóvá, sőt, másodszorra fenntartás nélkül aláírt mindent. Mindössze egy alkalommal kontrollálta a parlamentet Áder, amikor a választói regisztrációval kapcsolatban alkotmányos vétót emelt, amely - bár nem nevezte alkotmányellenesnek a regisztráció jogintézményét, csak annak körülményeit -, végül is megnyitotta annak a lehetőségét, hogy az Ab (a nemzetközi kötelezettség-vállalásokra is hivatkozva) megsemmisíthesse a törvényt.
Göncz Árpád 8 2
Mádl Ferenc 14 6
Sólyom László 17 30
Schmitt Pál 0 0
Áder János 1 18
Ezek után azonban egyszer sem fordult az Ab-hoz, holott rendre olyan törvényeket is visszaküldött a parlamentnek, amelyekre normakontrollt kellett volna kérnie, amivel nyilvánvalón tisztában volt. Sőt, bizonyos politikai vétókhoz fűzött indokolásaiban nem is palástolta alkotmányossági aggályait, ilyen esetben pedig köteles lenne az Ab elé utalni a törvényt. Hasonlóképp tudatosan sértette meg az alaptörvényt akkor is, amikor számos ordítóan alkotmányellenes jogszabályt szó nélkül aláírt, így például a botrányos körülmények között elfogadott földtörvényt, vagy épp idén tavasszal a paksi bővítésről szóló jogszabályt.
De Áder pontosan tudta, hogy a hivatalával szemben cselekszik akkor is, amikor a negyedik alaptörvény-módosítást aláírta, méghozzá arra hivatkozva, hogy nem tehet mást.
A törvény szerint a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után adót kell fizetnie a médiavállalkozásoknak, a kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek. Aligha volt kétséges, hogy a 20 milliárd fölötti reklámbevételt elkönyvelő RTL Klubra szabott törvénnyel Ádernek nem lesz gondja - Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban is egyértelművé tette, a költségvetés ugyan nem szorul rá az adóból várt 10 milliárdra, de "igazság van", és a szerinte extraprofitot termelő cégeknek is kell adózniuk az "igazságos közteherviselés" elve szerint. Miközben ez alól az RTL eddig sem húzta ki magát, a külünadó nélkül tavaly is fizetett legalább 10 milliárdot. Tegnap egyébként a Demokratikus Koalíció (DK) levélben kérte Neelie Kroest, az Európai Bizottság digitális területért felelős uniós biztosát, hogy indítson átfogó vizsgálatot a magyar sajtószabadság ügyében.
"Azt mondták nekünk, hogy nem fognak ilyen adót beterjeszteni az Országgyűlés elé, de láthatólag nem tartották be a szavukat" - ezt az RTL Klub vezérigazgatója, Dirk Gerkens nyilatkozta a napokban a Marketing & Média portálnak. A kormánnyal szemben egyre kritikusabb csatorna vezetője szerint sem jogilag, sem pénzügyileg nem indokolható az adó, és nyilvánvaló, hogy "a nyílvánosság előtt nem hangoztatott, de mégis jól ismert érdekek vezérelték". Nem fejtette ki, de vélhetően a TV2 helyzetbe hozására utalt. Tegnap a Fidesz újra üzent az RTL-nek; a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Rogán Antal arról beszélt, hogy az RTL Klub "politikai furkósbotként" használja híradóját azért, hogy ne kelljen a törvény szerint rá kirótt adót Magyarországon megfizetnie.