Magyarországnak meg kell értenie a világot
A keleti nyitás nagy pofont kapott. Ha valaki böngészi a Budapestről Bakuba induló és az azeri fővárosból Budapestre visszatérő, magyar gyökerű fapados légitársaság menetrendjét, ott bizony október utolsó napjait követő időpontra nem talál járatokat.
Pedig ezt az útvonalat, mint Kelet kapujának megnyitását hirdették, ha csak az azeri hatóságokkal folytatott tárgyalásokon valami csoda nem történik, akkor bizony ennek a közvetlen légi útnak búcsút inthet az a néhány utas, akiknek számára az egyre csökkenő jegyárak sem voltak kellően vonzóak ahhoz, hogy rentábilissé tegyék ezt a desztinációt.
A keleti nyitás, nyugati tartás külgazdasági filozófiájában, a magyar politikai felhangoktól eltekintve, már racionálisabb hangokat is hallani. A brüsszeli Balassi Intézet magyar gazdasági klubjában nemrégiben a nemzetgazdasági tárca egyik illetékese helyzetünket úgy értékelte: a keleti nyitás "nem hungarikum", sok ország külgazdasági stratégiájában található ilyen elem.
Hozzátette: ebből az következik, hogy sokan versengenek ezekért a piacokért; a nagyobb nyugat-európai országok például hagyományosan jól érvényesülnek egykori gyarmataik piacain, és oda Magyarországnak nehéz betörnie. A szakember arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarország alapvető problémája e piacokon az, hogy nincs igazán olyan terméke, amelyet el tudna adni.
Amióta megfogalmazódott a keleti nyitás politikája, azóta csökkent a magyar export az unión kívüli térségekbe. Ennek egyik oka a helyettes államtitkár véleménye szerint, hogy a magyar export jelentős hányadáért multinacionális cégek felelnek, olyanok mint az Audi, amely nem feltétlenül a magyar külgazdasági stratégiát követi. A nálunk Győrben termelő német gépkocsigyártó konszern révén viszont például 35 százalékkal bővült az amerikai export - figyelmeztetett a főtisztviselő.
Márpedig az Egyesült Államokat aligha lehet a keleti nyitás államai közé sorolni, szemben a napjainkban a labdarúgás iránt érdeklődők számára első számú latin-amerikai szubkontinenssel, amely a magyar nomenklatúra szerint a kelethez sorolandó, igaz csak csekély forgalommal. A magyar külgazdasági stratégia a kis- és közepes vállalkozások helyzetbehozásának a bűvöletében él. Márpedig a már említett illetékes a belga fővárosban helyére tette ezt az elképzelést is.
"Úgy tűnik, hogy amíg nem a kis- és középvállalataink generálják az exportot, addig nem mi határozzuk meg, milyen irányba adunk el" - érvelt, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a világot nem Keletre és Nyugatra érdemes kettéosztani, sokkal inkább Magyarországot körülvevő koncentrikus körökben érdemes gondolkodni. Ebből azt a következtetést vonta le, "nem kell mindenre lőni", nem kell minden lehetséges piacra betörni.
Martinusz Zoltán, a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának főtitkárságának igazgatója ennek kapcsán arra figyelmeztetett, ha Magyarország nem lesz képes érteni a világot, akkor az előbb-utóbb kézzelfogható károkat fog okozni.
Ami a harmadik Orbán-kormány - átszervezett - külgazdasági céljait illeti az az, hogy 2018-ra a jelenlegi egyötöd helyett a magyar export mintegy harmada jusson el az Európai Unión kívüli országokba. (Ebbe természetesen beleértik az Egyesült Államokat is.) Ugyanakkor tavaly az exportnak csak mintegy húsz százalékát adták a magyar tulajdonban álló vállalkozások, amelyeknek 2013-ban az átlagosnál alacsonyabb, egyszázalékos volt az exportbővülése.