Úgy fogalmazott: el kell különíteni az ügyet, ha a terheltek száma miatt vagy egyéb okból jelentősen megnehezítené az egyben kezelés az eljárás lefolytatását. Az elkülönítésnek értesüléseink szerint csak az egyik oka Welsz halála, hiszen az ügynek ő is gyanúsítottja volt, márpedig a gyanúsítást hivatalból "ejteni kell" a terhelt halála esetén.
Az elkülönítés ennek első lépcsőfoka lehet az eljárásrendben, de - mint Nagy Andrea is utalt rá - a másik ok, hogy lehetnek az ügynek olyan, további nyomozást igénylő részei, amelyeket a gyanúsított halálától függetlenül is fel kell deríteni. Ez azt is jelenti, hogy az elkülönített rész kikerül a KNyF hatásköréből, mivel ők csak azért foglalkoztak az alapüggyel, mert az mentelmi joggal érintett személlyel volt összefüggésben. Az ügy szempontjából pedig lényegtelen, hogy időközben Simon lemondott képviselői mandátumáról és párttisztségeiről, ezzel pedig mentelmi joga is megszűnt.
A Népszabadság amúgy azt valószínűsítette, hogy az elkülönített ügyrész "gazdája" a jövőben a Nemzeti Nyomozó Iroda lesz. A lapnak Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője egyelőre csak azt erősítette meg, hogy az iratokat már megkapták, de a nyomozó hatóság kijelöléséről csak azok áttanulmányozása után döntenek majd. Kérdésünkre a KNyF szóvivője egyébként közölte: időközben nem gyanúsították meg újabb bűncselekménnyel Simont. Megírtuk, a volt politikussal szemben május második felében "emelte a tétet" a nyomozó ügyészség.
Akkor újabb, Simonnak tulajdonított külföldi számlán elhelyezett összeghez kapcsolódóan megemelték a vele szembeni adócsalás-gyanú elkövetési összegét. Így már csaknem 100 millió forint értékű vagyoni hátrány okozásával - be nem fizetett adó elkerülésével - vádolják. A kilenc hét előzetes letartóztatás után jelenleg házi őrizetben lévő Simon újabb gyanúsítotti kihallgatását akkor ügyvédje, Nagy István a Népszavának úgy kommentálta: "Simon Gábor a terhére rótt bűncselekmények elkövetését továbbra is tagadja, a kihallgatáson elénk tárt két szakértői vélemény pedig a védelem álláspontja szerint sem a közokirat-hamisítást nem támasztja alá, sem pedig azt, hogy létezne a bissau-guineai útlevél, amelyről az ügyészség beszél".