Orenthal James Simpson igazi nagyágyúnak számított az amerikai futballban. A Buffalo Bills futójaként 1973-ban első profi játékosként ért el 2000 yard feletti teljesítményt, amelyet még 12 touchdown-nal is megfejelt. Abban az évben a NFL ligában, a profi amerikaifutball-bajnokságban az év játékosa volt, és ő nyerte a legtöbb pontot szerző „legértékesebb játékos” (MVP) címet is. Hatszor hívták meg a Pro Bowl All-Star gálára. Utolsó mérkőzését 1979-ben játszotta a San Francisco 49ers csapatában. 1985-ben lett tagja a sportág dicsőség-csarnokának.
A remek kiállású, jóképű fekete fiatalembert már 1968-tól filmezni hívták több tv-sorozathoz – a magyar nézők is láthatták a Gyökerekben (1978) - de a 70-es évek közepétől moziban is kapott szerepeket. Játszott többek között a Pokoli toronyban (1975), a Cassandra-átjáróban (1976), és az egyik főszereplője volt a Csupasz pisztoly-filmeknek (1988-1994).
Magánélete azonban korántsem volt olyan boldog. Először 1967-ben nősült meg, Margaret L. Whitley-től két lánya és egy fia született. Kisebbik lánya, az alig két éves Aaren 1979 augusztusában belefulladt házi úszómedencéjükbe. O.J. és Margaret még abban az évben elváltak. A bajnok 1985-ben nősült újra, Nicole Brownt vette feleségül. Egy lányuk és egy fiúk született, de házasságok gyorsan megromlott, O.J. gyakran verte a feleségét, és miután 1989-ben Nicole feljelentette őt, Simpson inkább a különélést és a gyerektartás fizetését választotta. 1992-ben váltak el.
Nicole Brownt és barátját, Ronald Goldmant 1994. június 12-én iszonyúan összeszabdalva találták meg az asszony Los Angeles Brentwood kerületében lévő otthonában.
O.J. és volt felesége között feszült volt a viszony és a bajnok köztudottan rossz szemmel nézte, hogy Nicole válásuk után „másé lett”. Bár nem voltak szemtanúk, a helyszínen gyűjtött bizonyítékok is az ő bűnösségét támasztották alá.
Ügyvédei meggyőzték, hogy adja fel magát, és ekkor kezdődött meg az Egyesült Államok bűnügyi történetének legnagyobb médiacirkusza.
Június 17-én több mint ezer újságíró várta délelőtt 11-kor O.J.-t a Los Angeles-i rendőrkapitányságon (LAPD) de nem jelent meg. Három órával később a hatóságok általános körözést adtak ki ellene. Délután öt órakor egyik ügyvédje, Robert Kardashian sajtókonferencián felolvasta azt a levelet, amelyet Simpson írt 24 barátjának, és amelyben tagadja, hogy bármi köze lenne Nicole Brown és Ronald Goldman meggyilkolásához. „Ne sajnáljatok, nagyszerű életem volt” – írta O.J.
Másik ügyvédje, Robert Shapiro szerint a pszichiáterek is megerősítették, hogy ez „búcsúlevél” volt. Több se kellett az újságíróknak, ők is a szökésben lévő, „öngyilkosjelölt” bajnok nyomába eredtek, az ügyész pedig a televízióban szólította fel Simpsont a megadásra. Másfél órával később megtalálták O.J. fehér Ford Broncóját, amelyen az üldözött egy repülőtér felé tartott. Valamennyi nagy amerikai tv-csatorna, az ABC, a CBS, az NBC és a CNN megszakította műsorát, hogy kövesse az eseményeket. Közel 100 millióan nézték az üldözést Amerika-szerte.
Jellemző, hogy az NBC, amely éppen a profi kosárlabda-liga (NBA) nagydöntőjét közvetítette a New York Knicks és a Houston Rockets között, a meccset „letette egy sarokba”, hogy a hajszát láthassák a nézők. Az ABC-n a csatorna két kommentátor csillaga, Peter Jennings és Barbara Walters vezette az élő adást… Az út mentén, ahol O.J. kocsiját üldözték, ezrek álltak ki, hogy szurkoljanak neki, mintha csak egy autóverseny futamát nézték volna!
Végül a rendőrök, akik végig mobiltelefonon tartották vele a kapcsolatot, meggyőzték Simpsont, hogy adja meg magát. Az üldözés este 8 órakor ért véget O.J. brentwood-i háza előtt.
De ezzel még nem volt vége az ügy médiaszenzációjának. A per, amely 1995. január 24-én kezdődött, 134 napon át szerepelt a nagy amerikai tv-csatornák vezető híreiben. Ez idő alatt az ügy nagyobb teret kapott e csatornák esti híradóiban, mint a boszniai háború és az 1995. április 19-i Oklahoma City-beli, 168 halálos áldozatot követelő terrortámadás együttvéve. A Los Angeles Times a gyilkosságok másnapjától számított 300 napon (!) keresztül csinált belőle címlapsztorit. Ilyen őrületes felhajtás mellett nehéz lett volna elképzelni olyan tárgyalást, ahol csak a tények, és a fekete-fehér bizonyítékok számítanak.
A már említett ügyvédekhez csatlakozott a nagyhírű F.Lee Bailey, Alan Dershowitz, akinek kliensei között volt Mike Tyson nehézsúlyú bokszbajnok és Jim Bakker TV-prédikátor, Carl E. Douglas, Michael Jackson ügyvédje. A csapatot, amelyet az újságírók „Dream Team”-ként emlegettek, az afro-amerikai Johnny Cochran vezette, aki számos fekete bőrű sportoló és zenész ügyében jeleskedett és a rendőri visszaélések szakértőjének számított. Csak emlékeztetőül: „Dream Team”-nek az 1992-es olimpiai bajnok amerikai kosárlabda-csapatot nevezték, amelyben olyan labdazsenik játszottak, mint Michel Jordan, Magic Johnson, David Robinson és Larry Bird…Tehát ismét „sportsíkra” terelte a média a pert. Simpson stábja még két DNS-szakértőt is szerződtettek, hogy a vád DNS-bizonyítékainak hamisságát bizonyítsák.
Az ügy végül a vád koronatanúján bukott meg. A márciusban tanúskodó Mark Fuhrman Los Angeles-i detektív volt az, aki a gyilkosság éjszakáján először kihallgatta Simpsont, és aki a helyszínen talált vérnyomok között az áldozatok és O.J. vérét egyaránt azonosította. Néhány hónappal később azonban az ügyvédek olyan korábbi hangfelvételt produkáltak a bíróságnak, amely alapján rá lehetett sütni Fuhrmanra a „rasszista” bélyegzőt. A hangulat egyre feszültebb lett a tárgyaláson, és attól lehetett tartani, hogy ha elítélik Simpsont, ugyanolyan súlyos faji zavargások törnek ki Los Angelesben, mint 1992 áprilisában. (Akkor az 53 halálos áldozattal és több ezer sebesülttel végződő egy hétig tartó utcai harcokat az váltotta ki, hogy felmentettek négy fehér rendőrt, akik agyonvertek egy Rodney King nevű fekete motorost.) Pedig a zsidó származású vezető ügyész Marcia Clark mellett a vád fő képviselője a fekete Christopher Darden volt. Mindketten meg voltak győződve O.J. bűnösségéről.
1995. október 3-án az esküdtszék, amelyben 10 nő és két férfi, ezen belül 9 fekete, két fehér és egy „latin” kapott helyet, mindössze négy órás tanácskozás után kimondta, hogy Simpson nem bűnös. A felmentő ítélet kihirdetése előtt az egész országban rendkívüli biztonsági intézkedéseket hoztak, amelyről magát Bill Clinton elnököt is tájékoztatták. A bejelentést olyan várakozás előzte meg az Államokban, hogy azokban az órákban, még a New York-i tőzsde forgalma is visszaesett 41%-kal!
Az esküdtek közül később többen azt nyilatkozták, hogy ők is valószínűnek tartották Simpson bűnösségét, csak ezt az ügyészség nem tudta bizonyítani. Az ítélet bírálói szerint az esküdtszék összetétele is döntött, mivel kevesen voltak közöttük felsőfokú végzettségűek és nem is értették a vád „tudományos” bizonyítékait.
O.J. Simpsonnak a felmentő ítélet sem hozott megnyugvást. Vagyona gyakorlatilag ráment a perre (állítólag közel 6 millió dollárt fizetett ki az ügyvédeknek), 1997-ben a Nicole Brown és Ron Goldman szülei által indított polgári perben 12,6 millió dollárt ítéltek meg Simpson és Brown közös gyerekeinek, és további 33,5 millió kárpótlást a két családnak.
2007-ben könyvet írt ügyéről, feltételes módban idézte fel a gyilkosságokat Ha én tettem volna: egy gyilkos vallomásai (If I Did It: Confessions of a Murder) címmel. A megjelenés előtt azonban a Goldman-család, a 10 évvel korábbi polgári per nyomán megkapta a könyv kiadási jogát. A könyvet egy magyar származású forgatókönyvíró, Pablo Fenjves közreműködésével, a család saját kommentáraival látták el, a borítón pedig a „ha” („if”) szó alig látható.
A bajnok végül mégis megbűnhődött: 2007 szeptemberében Las Vegas-ban tartóztatták le fegyveres rablás, emberrablás, bűnszövetkezés vádjával. Ezúttal sem a sztárügyvédek, sem a média nem segíthetett rajta. 2008. decemberében 33 évi börtönre ítélték.