Kolumbia;Santos;

- Újraválasztották a kolumbiai elnököt

Kolumbiában újraválasztották Juan Manuel Santos elnököt. A dél-amerikai országban vasárnap tartották az elnökválasztás második fordulóját. Santos a voksok 50,9 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, Óscar Iván Zuluaga 45 százalékot szerzett. A voksok 4 százaléka érvénytelen volt. Az első fordulóban Zuluaga végzett az élen 29,2 százalékkal, Santos akkor 25,6 százalékot szerzett.

A 2010 óta hivatalban lévő államfővel ellentétben Zuluaga nem támogatta a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerilláival folytatott béketárgyalásokat. A kolumbiai kormány 2012 óta folytatott megbeszéléseket a marxista gerillaszervezettel a fegyverletételről. A FARC az elnökválasztás két fordulója között tűzszünetet hirdetett. Zuluaga, aki az uribista jobboldal erőit (a 2002 és 2010-ben hivatalban volt elnök, Álvaro Uribe híveit) képviselte, feltételeket szabott volna a tárgyalások folytatására a gerillákkal. Zuluaga az első forduló előtt azzal kampányolt, hogy „Santos Castro és Chávez vonalát akarja képviselni Kolumbiában, s kiárusítja az országot a gerilláknak”. 

A kolumbiai lakosság kiábrándultságát jelzi, hogy az elnökválasztás első fordulóban 60 százalékos volt a tartózkodás, a második fordulóban ezt 53 százalékra sikerült csökkenteni, mutatott rá tudósításában a madridi El País. Santos elnök újraválasztását ünneplő beszédében azt mondta, a békefolyamat történelmi esélyt kínál arra, hogy véget vessenek az országot megosztó konfliktusnak, s jelentős reformokat hajtsanak végre. „Az eredmény a FARC-nak azt üzeni, itt a vége. Véget kell vetni az 50 éve dúló erőszaknak” – mondta az elnök. 

A 62 éves Juan Manuel Santos Calderón Kolumbia egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családjának tagja, a konzervatív liberális politikus védelmi miniszter volt Uribe kormányában. A közgazdász végzettségű volt újságíró a Kansasi Egyetemen diplomázott, a London School of Economist diákjaként politikatudományt hallgatott, a család tulajdonában lévő El Tiempo című lap főszerkesztője volt. Elnökségét arra tette fel, hogy lezárja a fél évszázada folyó gerillaháborút, ellentétben elődjével, aki elutasította a párbeszédet a marxista gerillákkal.

 

Nagy sebességre kapcsol az amerikai legfelsőbb bíróság. A kilenc tagú taláros testület ma és csütörtökön is összeül, számos állásfoglalást tesznek közzé.