- Miért lesz, lett a szélsőjobb kedvenc eszköze a "rovásírás" hagyományának őrzése, s mikor fordult érdeklődésük e felé, hiszen, mint írja, már Szálasi pártjánál logóban megjelennek ezek a szimbólumok?
-Nem szeretem, mikor a székely írást a szélsőjobbal azonosítják. Egyrészt, mert ez az előítélet nem tud semmit ennek az írásnak a művelődéstörténeti vonatkozásaitól, másrészt mert ráadásul a mai használatra sem igaz, hogy csak a szélsőjobb használná. Nagyon sokan szeretnek foglalkozni ezzel az írással hagyományőrzésből, kedvtelésből, kíváncsiságból - és ez a kultusz sokkal korábban kezdődött, már az 1980-as évek vége felé. A szélsőjobbhoz elsősorban a táblaállítások miatt szokták kapcsolni, de ez csak pár éve kezdődött, és természetesen nem kizárólagos továbbra sem. Ami pedig a székely írás történetét illeti: ha valaki komolyan megnézi, kik, mikor, milyen célra használták, milyen szerepet játszott a magyar identitástudat kialakításában, nagyon izgalmas művelődéstörténeti kérdéseket talál.
- Miért nem rovás, miért székely?
- Mert az, hogy rovás, csak annyit jelentett eredetileg, hogy fába rótták a betűket. Egy ideje azonban elkezdték úgy használni ezt a kifejezést, mintha a "rovás" valami különleges íráscsoport lenne. Ez pedig értelmetlenség. Azért székely, mert korai, a tudományos használattól független emlékei csak Székelyföldről ismeretesek, és nagyon úgy tűnik, hogy eredetileg csak a székelyek használták.
- Azt talán nem is igen kell magyarázni, hogy nem hun eredetű az írás, de mégis, hogyan lehet, hogy egy 10. századi sírból előkerült fúvókán már megtalálták ezeket a jeleket?
- Ezt az emléket Somogy megyében találták, Bodrog-Alsóbűn, és egyáltalán nem lehet kizárni, hogy székelyek készítették, ugyanis még mielőtt Biharba, majd Erdélybe telepítették őket, a székelyek a Dunántúl déli és nyugati sávjában éltek. Egyelőre azonban keveset tudunk erről az emlékről, mert a jelei ugyan azonosak a székely betűkkel, de a felirat nagyon rövid, valószínűleg csak töredék, és nincs még elfogadható megfejtése.
- Abból, hogy nem tudjuk elolvasni ezt a négy jelet, nem következhet az, hogy egy itt talált, valamilyen más népcsoporthoz tartozó ábécét alkalmaztak elődeink saját nyelvükre?
- De, természetesen lehetne ez is, de az avar kori emlékeken más ábécét látunk, mások meg nemigen kerülhetnek szóba. Van egy honfoglalás kori sírból előkerült, írást tartalmazó lelet is, Kalocsa mellett találták, Homokmégy-Halmon. De ez sem a székely írás jeleivel készült.
- A tudomány jelenleg honnan eredezteti ezt az ábécét?
- Kelet-Európában a 6-10. század között a területet uraló török népek többféle, egymással kapcsolatban lévő, de egymással nem azonos írást használtak. Sok emlék került elő az egykori Kazár Birodalomból, jó néhány az egykori dunai bolgár területekről és a Kárpát-medencéből az avar korból. Ezek közé a török írások közé tartozhatott a székely írás elődje is, azaz valószínűleg török eredetű a székely ábécé. Később tudatosan módosították az eredeti jelsort: látszik, hogy formailag egységesítették a betűket, de bővítették is a betűkészletet, hogy minél könnyebben lehessen vele magyar nyelvű szövegeket írni. Ennek érdekében több új betű került bele.
- Mikortól használhatták a székely írás ábécéjét a magyarok, s mikor, miért hagytak fel vele?
- A székelyek eredetének tisztázása kulcskérdés ebből a szempontból. Alapvetően két nagy csoportba sorolhatók az erre vonatkozó nézetek. Az egyik szerint a székelyek egykor önálló etnikum voltak, és a honfoglalás előtt csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez. A másik szerint a magyar törzsekből a 10. században szerveztek egy csoportot a gyepűk védelmére, ők lettek a székelyek. Az, hogy ezt az írást eredetileg csak a székelyek használták, inkább az előbbi nézetet támasztja alá. Amikor a 13. században új betűkkel bővült a székely ábécé, még mindig csak a székelyek használták, persze magyar nyelvű szövegek lejegyzésére. Először a 15. század végén jelent meg ez az írás Székelyföldön kívül: Mátyás udvarában nagyon kedvelték. Ez a tudományos érdeklődés kezdete - Székelyföldön kívüli területről nem is tudunk másféle használatot, csak ilyet. Széles körben soha nem használták ezt az írást, sem Székelyföldön, sem azon kívül, de ismeretének folytonossága soha nem szakadt meg. Székelyföldön a tudományos érdeklődéstől függetlenül egészen a 17. század második harmadának végéig használták, még ebből az időből is ismerünk olyan feliratokat, amelyek írói nem a tudósi hagyományból ismerték a székely ábécét. A tudományos munkákban ezt követően is foglalkoztak vele, a 18. században kifejezetten sokat, többek között a legelismertebb korabeli tudósok is, mint Bél Mátyás vagy Bod Péter.
- Miért gondoljuk azt, hogy az egész székely írás nem más, mint humanista hamisítvány?
- Ne gondoljuk ezt, mert ez egy 19. századi ötlet fölújítása, s bár kétségtelenül elég divatossá vált - legalábbis egyre többet hallom -, semmivel sem igazolható. Azokat az érveket, amelyeket e nézet megtámogatására szoktak fölhozni, nem nehéz megcáfolni. Elég azonban a legerősebb ellenérvet mondani: a székely írásnak már a 13. és 14. századból is vannak emlékei, azaz jóval a humanizmus kora előtt is írtak a már a székely ábécével.