Okkal-joggal gondolhatjuk, hogy igen fontos, már-már történelmi gesztus volt Ferenc pápa részéről, amikor közös imára invitálta a Vatikánba Simon Peresz izraeli államfőt és Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét. Úgy látszott, a júniusi békeima teljes siker volt, hiszen láthatóan barátként üdvözölte egymást Abbász, Peresz és a pápa.
Az egyházfő Istenhez könyörgött, hogy a közel-keleti népek testvérként élhessenek egymás mellett. Utalt az izraeli-palesztin összecsapások áldozataira. A legtöbbet idézett mondata az volt, azt keresik, ami összeköti őket, s nem azt, ami szétválasztja az egyes vallások híveit.
Sokan remélték, elindul egy folyamat, amelynek végén akár évtizedek múltán valóban lehetségessé válik a vallások közötti megbékélés. Igaz ez azért jelenleg túl derűlátó forgatókönyvnek tűnik, de valahogyan el kell kezdeni a közeledést - érvelnek sokan. Alapvető feltétel lenne például a vallási fanatikusok, az iszlám fundamentalisták háttérbe szorítása, ami egyelőre sajnos reménytelennek látszik.
Másrészt nem elhanyagolható az sem, hogy Simon Peresz elnök megbízatása júliusban lejár, Abbász pedig nem tekinthető minden palesztin elnökének, hiszen a Gázai övezetre gyakorolt befolyása minimális. Ez azonban csak az egyik gond. A másik az, hogy a pápa gesztusát a vallási elöljárók közül sem fogadta mindenki kedvezően. Az izraeli sajtóban is komoly vitákhoz vezetett Ferenc pápa közel-keleti békepolitikája.
Caroline Glick, a Jerusalem Post amerikai születésű izraeli újságírója egy május végén megjelent cikkében arra a következtetésre jutott, hogy a pápa "zsidóellenes irányba" viszi a katolikus egyházat. Ugyanennek a lapnak a hasábjain az ír katolikus szerző, Paddy Monaghan az ellenkezőjét állította, szerinte Ferenc pápa éppen a zsidók barátja, s ezt több kijelentése, lépése is igazolja. Utalt az antiszemitizmust elítélő számos kijelentésére, valamint arra, hogy az egyházfő több ízben is hangsúlyozta: egy tőről fakad a zsidó és a keresztény vallás.
Az olaszországi zsidóságot is megosztotta a békeima. Róma főrabbija, Riccardo di Segni például hiányzott az eseményről, pedig - az itáliai zsidó egyház legfontosabb képviselőjeként - ő is meghívót kapott. "Egyéb elfoglaltságaira" hivatkozva azonban lemondta a részvételt. Távolmaradásával sokat foglalkoztak az olasz médiumok is. A konzervatív Il Foglio például dicsérettel illette lépéséért.
Előzőleg a Pagine Ebraiche című olaszországi zsidó kiadványban Di Segni bírálta a békeima megtartását, amelyet "rejtélyesnek, sőt, veszélyesnek" nevezett. Legfőképpen azt kifogásolta, hogy a világi politikus Simon Peresz kapott meghívót egy vallási eseményre. Szerinte Peresz nem tekinthető kifejezetten vallásos személyiségnek, s attól még nem is tekinthető annak, hogy egy egyházi rendezvény fontos szereplője lett.
Bírálat ide vagy oda, Di Segni az Il Foglióban azt állította, elment volna a találkozóra, ha nem lett volna más elfoglaltsága. Azt azonban hozzátette, nem a pápa, hanem Peresz elnök meghívásának tett volna eleget. Di Segni a katolikus egyház közel-keleti politikáját kifogásolja. Szerinte, mivel a Vatikán "nem semleges", ezért nem is tarthatott volna ilyen rendezvényt.
Ugyanakkor az olaszországi zsidó egyházban sokan nem osztják álláspontját.
Ellenzéke szószólójának Joseph Levi firenzei főrabbit tartják, aki megtiszteltetésnek tartotta, hogy meghívót kapott. "Nagy örömömre szolgál, hogy részt vehetek a három nagy monoteista egyház e fontos találkozóján, s hozzájárulhatok a megbékélés folyamatához" - hangoztatta közleményében. A Hárec izraeli napilapban dicsérettel illette Ferenc pápa békéért tett erőfeszítéseit. "Ha nem reagálunk azokra a jelzésekre, amelyeket a pápa tesz felénk, azt igen komoly hibának tartanám" - fejtette ki nyilvánvalóan Di Segni reakciójára utalva.
A békeima másféle, teológiai jellegű vitákat is gerjesztett. A vatikáni eseményen az iszlám delegáció egyik tagja a Korán utolsó mondatait idézte. Egyesek szerint ezzel éppen nem az ökumenizmust szolgálta, ami a pápa eredeti célja lett volna, hanem a többi vallást támadta. Az említett részben ugyanis Allah segítségét kérik a "hitetlenek népe" ellen.
De kit nevezünk hitetlennek? A más vallásúakat? Vagy azokat, akik nem hisznek Istenben? Már ebben sincs egyetértés nemhogy a különböző felekezetek között, az ugyanazon vallás hívei körében sem. A vallási szövegek sajátossága ugyanis: lehet így is értelmezni őket, de úgy is. Nincs egyetértés az egyes teológusok között abban sem, lehet-e egyáltalán közös békeimáról beszélni.
Felix Körner, a Gregoriana Pápai Egyetem iszlamisztika-professzora a Vatikáni Rádiónak elmondta, nem egyfajta ökumenikus fohászról volt szó, hanem minden vallás képviselője egy imát, imarészletet mondott el, a többi egyházi személyiség eközben hallgatott, meditált, de nem együtt mondták a fohászokat. Az egyiptomi-német politológus, iszlámkritikus Hamed Abdel-Samad a Facebookon szintén azt közölte, ez nem békeima volt.
Ferenc pápa a békeima során reményét fejezte ki, hogy közösen indultak el egy új úton, ám ezekből a megnyilvánulásokból is kitűnik, mennyire az út elején tartanak még.