A programsorozat délelőtt 9-kor koszorúzással és néma főhajtással kezdődik a belvárosi Vértanúk terén, a Nagy Imre-szobornál. A rákoskeresztúri Új köztemetőben, a felújított nemzeti emlékhelyen 11 órakor kezdődik a megemlékezés, az ünnepi beszédet Áder János köztársasági elnök mondja. Az Igazságügyi Minisztérium a hét végén közleményben úgy fogalmazott: a diktatúra idején jogi visszaéléssel elvett vagy megnyomorított életek azt a kötelezettséget róják a demokratikus, jogállami berendezkedésű, szabad Magyarországra, hogy politikai megrendelésre soha ne születhessenek ítéletek. A koncepciós perek fájdalmas jogsértései a társadalmi megosztás eszközeként használták a jogot, az igazságszolgáltatást pedig az elnyomás eszközévé aljasították - tették hozzá.
Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót - törvénysértő ítélet után - 1958. június 16-án végezték ki Budapesten. (A vád szerint Nagy Imre és csoportja 1955-től tudatosan, "az imperialistákkal szövetkezve készült a proletárdiktatúra megdöntésére"). Holttestüket a börtönudvaron betonba ágyazták, majd 1961-ben titokban átvitték a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájába. A kivégzések harmincadik évfordulóján, 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság felhívást tett közzé az 1956 utáni megtorlás áldozatainak erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációja érdekében. A köztemetőben június 16-án mintegy négyszázan koszorút helyeztek el a 301-es parcellában, és felolvasták a kivégzettek 244 fős listáját; ugyanazon a napon a párizsi Pére Lachaise temetőben a családtagok jelenlétében felavatták Nagy Imre jelképes sírját. Egy évvel később, 1989. június 16-án Budapesten - ahogy akkor nevezték - a nemzeti gyász és megemlékezés napján a Hősök terén ravatalozták fel az áldozatok koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót. Az újratemetés napja az ötvenhatos vértanúk emléknapja.
Mécs Imre, egykori 56-os halálraítélt, volt parlamenti képviselő lapunknak úgy fogalmazott: 1989 június 16-án azt remélte, öntudatra ébred a magyarság, az emberek aktív állampolgárokká válnak, ez azonban sajnos még nem valósult meg. Pedig a rendszerváltáskor olyan kapu nyílt meg az ország előtt, amilyen a történelmünkben még soha - tette hozzá.
Orbán Viktor a Történelmi Igazságtétel Bizottság felkérésére szónokolt az 1989-es eseményen. A miniszterelnök akkor egyebek mellett azt mondta, "ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem elől ´56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről. Ha van bennünk elég mersz, hogy mindezt akarjuk, akkor, de csak akkor, beteljesíthetjük forradalmunk akaratát. Senki sem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni."