- Tartózkodott, amikor Lázár János miniszterségének alkalmasságáról szavazott az ön által irányított nemzetbiztonsági bizottság. A Miniszterelnökség vezetőjének meghallgatásakor sikeresnek nevezte a Lázár által már korábban is felügyelt Információs Hivatal eddigi irányítását, nyilván ezért nem utasította el az új miniszter kinevezését. Eszerint elégedett Lázár munkájával?
- A nemzetbiztonsági bizottság elsősorban a titkosszolgálatokkal kapcsolatban hallgatta meg a miniszterjelölteket. Ilyen értelemben az általam vezetett testület kicsit kilóg a kormányzati alkalmasságot vizsgáló bizottságok közül. Ennek ellenére egyik jelöltre sem szavaztam igennel, a kormányzás minősége ugyanis ezt lehetetlenné teszi. Érdemes azonban elmondani, hogy a polgári és katonai szolgálatok elmúlt négy éves tevékenységének színvonala bőven meghaladta a kormányzati összeteljesítmény szintjét. Ahogy ezt különösen Ukrajna esetében is láthatjuk.
- Megalakult a harmadik Orbán-kormány. Érték meglepetések a kinevezések ügyében?
- Sajnos nem. A kormánynévsorból is csak az derült ki, hogy Orbán Viktor nem akar, nem is tud változtatni, és nem készül konszolidációra. Meggyőződésem, hogy félreértik az április 6-i választási eredményt. Tény, hogy a baloldali szövetség alulmaradt, de az Orbán-kormány teljesítménye miatt is több, mint félmillió szavazó pártolt el a Fidesztől. Ehhez képest ugyanúgy a Fidesz belső logikái, pártérdekei szerint állt fel a kormány, ahogy négy évvel korábban és halad tovább az ország jövőjét felélő kormányzás. Az önreflexió, az értékelés elmarad, így a bukáshoz vezető kormányzás is folytatódik.
- Hol tart a jobbikos Kovács Béla ügye? A nagy port kavart botrány után a képviselőt újraválasztották, úgy tűnik, a kampány lezárultával alábbhagyott az érdeklődés.
- Zajlik az eljárás. A brüsszeli képviselő mentelmi jogáról az Európai Parlament fog dönteni és a bíróság mondja majd ki a végső szót. Okkal feltételezhetjük, hogy a Legfőbb Ügyészség nem blöfföl és nem tippel ilyen súlyú kérdésekben, különösen az ügy nemzetközi megítélése miatt. Ennek az ügynek egyébként jogi és politikai vetülete is van. A jogi kérdés az, hogy Kovács Béla tevékenysége a feltárt bizonyítékok alapján minek minősül. A politikai része pedig arról szól, hogy a hazai radikális jobboldalnak milyen minőségű kapcsolata lehet egy másik országgal, annak szolgálataival, ki és mennyit tudott Kovács Béla tevékenységéről. Magányosan tette, amit tett, vagy rajta kívül mások is tudtak erről. Ebben az ügyben a Jobbiknak is tisztáznia kell magát. Teljesen tisztán viszont csak az eljárás lezárta után láthatunk majd.
- Ukrajna esetében ön szerint jól teljesítenek a szolgálatok. Amikor legutóbb az ottani helyzetről beszélgettünk, még viszonylagos nyugalom volt a szomszédos országban. Nekünk tényleg nincs mitől tartani?
- A legutóbbi beszélgetésünk óta sajnos bekövetkezett a legrosszabb. Ukrajnában gyakorlatilag polgárháború van, civil áldozatokkal, etnikai feszültségekkel, az ügy gyors és békés rendezésének a lehetősége pedig alig látszik. A legnagyobb felelősség alapvetően az ukrán és az orosz félen nyugszik, de az ügyben az Egyesült Államok és az Európau Unió is folyamatosan megszólal. Bár a konfliktus alapvetően térségi jellegű, és nem terjedhet tovább, Magyarország a kárpátaljai magyarság miatt kiemelt figyelemmel kezeli az ügyet, és felkészül minden eshetőségre. A hírszerzés ezen a területen is magas színvonalú munkát végez.
- Milyen ügyek állnak még a nemzetbiztonsági bizottság előtt?
- Számos, az előző ciklusban félbehagyott kérdést kell tisztáznunk. Folytatódik például a romagyilkosságok néven elhíresült bűncselekmény-sorozat felgönyölítése, bár a nyomozás miatt nem szívesen bocsátkoznék a részletekbe. Remélem, hogy valamilyen módon végre az őszödi szivárogtatás ügye is lezárul. A nemzetbiztonsági átvilágításra vonatkozó törvénymódosítás részben még előttünk áll, ezen a jogszabályon még van javítani való. Annak pedig külön örülök, hogy immár bíróság mondta ki: Mesterházy Attila nem követett el szabálysértést, amikor egy szabálytalan idézésre nem jelent meg a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, és nem hagyta magát a választási kampány közepén politikai hecckampányba sodorni. Fontos, hogy az idézés körüli szabályok is világosabbá váljanak, ennek érdekében pontosításra készülünk.
- Korábban nem nyilvános dokumentumok, sőt a párt Jókai utcai székházában dolgozó munkatársak levelei is olvashatóak voltak az interneten. A szivárogtatások után felmerült, hogy az MSZP informatikai biztonságával valami baj lehet. Tettek feljelentést ebben az ügyben?
- Tavaly nyár óta folyik a nyomozás az MSZP informatikai biztonságát illetően. Az elmúlt években több jel is utalt arra, hogy feltörhették az MSZP levelezését, egyes adatállományait. Jutottak el hozzánk hírek arról is, hogy állítólag a feketepiacon is lehetett vásárolni adatokat. Arra is kíváncsi lennék, mikor fejti ki valaki, hogy tulajdonképpen az MSZP és a Jobbik együttműködését jelenti, hogy Lenhardt Balázs jobbikos képviselő - aki történetesen az általános iskolai osztálytársam volt - cinikus hangvételű emailben gratulált nekem 2011-ben a nemzetbiztonsági bizottsági elnöki megbízásomhoz. De korábbi példát is említhetnék, 2006-ban a nem nyilvános kampányanyagaink egy része landolt a sajtóban az egyik szerverünkről. A tavalyi évben pedig a Jókai utcai munkatársak levelezése volt olvasható az interneten. Azért azt tudni kell, hogy személyes adatokat másolni, nyilvánosságra hozni, adni-venni bűncselekménynek számít.
- Volt budapesti elnökként milyen eredményre számít az önkormányzati választáson?
-A fővárosi választási rendszer átszabása is jól mutatja, hogy a Fideszben tudják: Budapest még nem az övék. Ezért kellett kétsegbeesetten az utolsó pillanatban, mindenki által elutasított módon, újra egy kétharmados törvényt módosítani. A baloldali pártoknak azonban tudni kell, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája, különösen ebben az új rendszerben.