Rogán Antal;V. kerület;iskolabezárás;MLP;

- Iskolabezárási hullám Rogán kerületében

Iskolabezárási hullám söpört végig a Rogán Antal vezette V. kerületen. Az egész nem volt más, mint egy jól megtervezett és mesterien kivitelezett akciósorozat, melyben Rogán Antal kijátszotta mindkét munkaadóját: az államot és választóit is - olvasható a Liberálisok közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

Az iskolákkal az V. kerület vezetése már 2011-ben elkezdett sakkozni. A folyamat a Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium középiskolai tagozatának felmenő rendszerű megszüntetésével kezdődött, majd a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket oktató Kormos István Általános Iskolára került lakat. Most már bizonyos, hogy a Kormos bezárásával a Szent István Általános Iskola megszüntetését készítettek elő, hiszen azzal, hogy kitették a Kormosból az SNI-s gyerekeket, helyet csináltak a Szent István tanulóinak.

Rogán Antal belső információkból elég korán megtudhatta, hogy az iskolákat átveszi az állam, s így a nagyértékű, műemlék jellegű Szent István Iskola ingatlana is kikerül a kezük közül. Ezért aztán a Szent István tanulóit átköltöztették a Szemerébe, hogy az épület már ne kerülhessen iskolaként a KLIK kezelésébe. Ezután a képviselők meghozták az ingatlan eladásról szóló döntést, majd - más eladásra kínált épületek közé rejtve egy csomagban - meghirdették eladásra az épületet. Az iskola az értékbecsléshez képest alacsonyabb áron kelt el, így az ügy nyertese a vevő, a Ramexa. A szolnoki cég az elmúlt években a fővárosban többször is szereplője volt nagyértékű önkormányzati ingatlanok értékesítésének. A Mudura Sándor által vezette Ramexa korábban a Pannonplast ügyben is érintett volt.

A képviselőket az ingatlan biznisz során egyáltalán nem zavarta, hogy több száz gyereket kellett máshová helyezni, vagy egyszerűn a számukra nélkülözhetetlen speciális ellátás nélkül hagyni. Az V. kerületi képviselők az állam után kijátszották a nevelőket, a szülőket, a gyerekeket, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulókra és családjaikra.

A Liberálisok az iskolabezárási hullámról - így az V. kerületiről is - hamarosan egyeztetnek a PDSZ-vel, hogy a szakszervezettel közösen készülhessen intézkedési csomag. Az biztos, hogy Rogán Antal távozásával októbertől olyan polgármesterre van szüksége a kerületnek, aki a helyiek, főként a gyerekek érdekeit fontosabbnak tartja a Fidesz oligarcháinak érdekeinél.

Szabadai Viktor, az MLP Budapesti Választmányának elnöke
Szernecz Zoltán, az MLP Szociálpolitikai Kabinetének vezetője

A liberális párt mai közleményére reagált az V. kerületi önkormányzat

"A Magyar Liberális Párt mai közleménye hemzseg a hazugságoktól. A Belvárosban az elmúlt években egyetlen iskola szűnt meg, a speciális tanrendű, Kormos István Általános Iskola. Az intézmény nem gazdasági okok miatt zárt be, hanem azért mert a gyereklétszám évek óta tartósan hatvan fő alá csökkent, és az iskolába évek óta egyetlen ötödik kerületi gyermek sem jelentkezett.

A közleményben említett összes többi intézmény ma is működik. A Szent István Általános Iskola korábbi épülete harminc éve nem volt felújítva, nem volt alkalmas az oktatási feladatok ellátására. A gyerekek egy nagyobb, vadonatúj, 2011- ben számukra felújított épületbe kerültek, amelyre az önkormányzat kétszázötvenmillió forintot költött. A szülők megelégedését mutatja, hogy ma ez a legnépszerűbb iskola a kerületben, ahová évről évre többen jelentkeznek. Az összes iskolánk közül ez volt az egyetlen, ami korábban nem került felújításra, így éppen a felelősségérzet vezérelt minket akkor, amikor az államnak való átadás előtt a gyerekeket olyan felújított épületben helyeztük el, ahol a hosszú távú oktatás feltételei is biztosítva vannak.

A Szent István tér 13-14 alatti épület pedig a liberálisok állításával szemben az értékbecslés feletti áron kelt el, a pályázók közül egyedül a győztes pályázó ajánlott a már említett értékbecslés feletti összeget. Az épület semmilyen ingatlancsomagban nem volt elrejtve, külön erre az ingatlanra írtunk ki egy nyílt, nemzetközi, többfordulós pályázatot."

Folytatódott a csökkenő tendencia, tavaly 128 ezer alkalommal - mintegy tíz százalékkal kevesebbszer, mint az előző évben - próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni hazánkban - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2013 című kiadványában. A legtöbb vizsgát angolból tették le, amelyet a német és az eszperantó követett, a vizsgák 62 százaléka volt sikeres.