Obama kijelentését utóbb a Fehér Ház pontosította, számos opciót vizsgálnak, köztük légicsapások lehetőségét is, de nincs szó arról, hogy Washington szárazföldi offenzívát indítana Irakban. Obamát már eddig is gyengeséggel vádolták a külpolitikában, legfőképpen az ellenzéki republikánusok. John Boehner, a republikánus házelnök csütörtökön közölte, hogy Irak ügyében az elnök „elaludt”, a most kialakult válság közeledtét már régóta előre lehetett látni.
Szerinte a washingtoni kormányzat politikája Szíriában, Líbiában és Egyiptomban is kudarcot vallott, s Obamának nincs koherens közel-keleti stratégiája. John McCain arizonai szenátor, Obama 2008-as ellenfele azonnali katonai fellépést követelt Irakban. A volt republikánus elnökjelölt szerint Obamának meneszteni kellene egész nemzetbiztonsági stábját, s olyan új csapatot összeállítani, amely képes meghatározni az Egyesült Államok nemzeti érdekeit. McCain legszívesebben visszahozná David Petraeus tábornokot, a volt iraki főparancsnokot, akinek egy szexbotrány miatt kellett lemondania.
A kongresszusi demokraták ugyanakkor – a CBS News szerint – elleneznének bármiféle újabb katonai akciót Irakban. Nancy Pelosi, a képviselőház kisebbségi demokrata vezetője szerint „az amerikaiaknak elegük lett a háborúkból”, s az iraki síiták és szunniták közötti konfliktus az amerikaiak ottléte esetén is kiéleződött volna. Hillary Clinton volt külügyminiszter New Yorkban, a Külkapcsolatok Tanácsában arról beszélt, hogy az iraki kivonulás menetrendjét még a Bush-kormányzat határozta meg, ezért nem lehet az Obama-adminisztrációt felelőssé tenni.