A magyarországi élelmiszer kiskereskedelem forgalmának több mint fele külföldi tulajdonú, nagy alapterületű üzletekben valósul meg, ellentétben a Nyugat-Európában tapasztalt arányokkal, ahol a kiskereskedelem döntő részét a nemzeti kisvállalkozások bonyolítják - ezzel indokolta Szatmáry-Jähl Angéla, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának elnöke, a Magyar Kereskedelmi Szövetség (MKSZ) megalakulásának szükségességét.
Az MKSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a szövetség tárgyalásokat kezd a törvényalkotási szereplőkkel, javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek tényleges csökkentésére. A szervezet fontos és kezelendő problémának tartja a kereskedelemfejlesztést, azon belül is a vállalkozások pályázati forráshoz való hozzásegítését. Párbeszédet kezdeményeznek a magyar termelői és kiskereskedelmi szféra szereplői között. Ígéretük szerint javaslatokat dolgoznak ki az adminisztrációs terhek és a 27 százalékos áfa tényleges csökkentésére.
A Népszava kérdésére a szövetség elnöke úgy vélte: az online pénztárgépek cseréje nem volt kellően előkészítve. A szövetség még nem sokat tehetett, de a kamara már elérte, hogy a tárca és az adóhatóság egyelőre nem bünteti azokat a vállalkozókat, akik önhibájukon kívül még nem helyezték üzembe az új kasszát. Lapunk felvetésére, hogy ezt nem a két állami szerv jóindulatára kellene bízni, illetve, hogy az 50 ezer forintos állami támogatástól elesett vállalkozóknak is meg kellene kapniuk ezt az összeget, Szatmáry-Jähl Angéla elmondta, a szövetség még ebben az ügyben sem sokat tehetett, de a BKIK benyújtja a javaslatát, hogy az önhibájukon kívül a támogatástól eleső vállalkozások a kassza leszállításának időpontjában vehessék igénybe a támogatást.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, örömmel üdvözölnek minden olyan szövetséget, amely a kereskedelemben működik.