Mindössze két képviselő és a bizottság elnöke tisztelte meg az Országgyűlés tizenkét tagú igazságügyi bizottságának csütörtöki ülését, amelyen az egyházi elismerési eljárás részeként meghallgatták Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) lelkészi elnökét, valamint négy másik, elismerést kérő vallási közösség vezetőjét.
Bár Rubovszky György (KDNP) elnök állítása szerint múlt héten a testület minden tagjával egyeztetett, és egy képviselő kivételével mindenki megígérte, hogy részt vesz az ülésen, ennek ellenére csak Rubovszky, az azúrkék, rövidujjú ingben és rátűzött napszemüvegében megjelenő Varga József (Fidesz), valamint az ülés tárgyának jelentőségét felmérő és inkább öltönyt választó Teleki László (MSZP) érkezett időben.
A jobbikos képviselők munkatársai az ülés kezdetén idegesen telefonálgattak, mivel a "lógós" politikusok őket is elfelejtették értesíteni a távolmaradásukról. Vagyis, ha nem lenne elég megalázó az egyházi embereknek, hogy a parlamenthez járulva kell visszakérniük a tőlük 2011-ben elragadott felekezeti státuszt, illetve bizonyítaniuk, hogy hitelveik "valódiak", működésük társadalmilag hasznos és nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, még a honatyák szégyenletes közömbösségével is szembe kell nézniük.
A kínos helyzetet a bizottság alelnöke, a fideszes Czunyiné Bertalan Judit mentette meg, aki az éppen akkortájt az Országházban zajló, saját - köznevelési államtitkári - eskütételről ugrott be megszavazni a napirendet, majd elviharzott, nélküle ugyanis határozatképtelen volt a testület (két képviselő papíron kettő másikat helyettesített, így volt meg a határozatképesség).
Ekkor kapta meg a szót Iványi, aki beszédét a MET történetének rövid felvázolásával indította, kezdve a kádári államhatalom által elismert metodista egyházból való kiválással, a 70-es évek állami üldöztetésén át - melynek során a felekezet több tagja is börtönbe került - az egyház 1981-es legalizálásig. Rubovszky ekkor Iványiba fojtotta a szót, arra kérve, hogy csak a bizottság mérlegelési hatáskörébe tartozó elismerési feltétellel kapcsolatban beszéljen. A törvényi passzus így hangzik: "a közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét különösen alapszabálya, tagjainak száma, (...) tevékenysége és az ilyen tevékenységnek a lakosság nagyobb csoportja számára való hozzáférhetősége bizonyítja".
Iványinak innentől könnyű dolga volt, hiszen hosszasan sorolhatta a MET által az ország különböző településein, hátrányos helyzetű emberek számára fenntartott iskolákat, idősotthonokat, hajléktalanszállókat, egészségügyi szolgáltatásokat. Ezeket az államtól átvállalt feladatokat 2011 óta a MET az állami alapnormatívából és adományokból kénytelen fedezni, mert a csak bevett egyházaknak járó kiegészítő normatívában és az egyszázalékos SZJA-felajánlásokban már nem részesülhetnek, így több milliárd forinttól estek el. Pedig az Alkotmánybíróság 2013-ban megsemmisítette az Iványiékat jogfosztottá tevő passzusokat, és idén a strasbourgi emberi jogi bíróság is alapjog-ellenesnek mondta ki az egyházügyi törvényt.
Iványi után még négy kisebb vallási közösség vezetőit hallgatta meg a bizottság, annak ellenére, hogy saját bevallásuk szerint egyenként 100-200 taggal rendelkeznek. Ahhoz ugyanis, hogy az elismerési kérelem az Országgyűlés elé kerüljön, legalább tízezer tagot kell igazolni az emberi erőforrás miniszter felé. Mint ismert, a MET tavaly szeptemberben bizonyította a kellő számú tagságot, és Balog Zoltán idén februárban határozatban állapította meg az elismerési feltételek meglétét. Azonban a mai ülésen Rubovszky elmondta, csak május 12-én érkezett meg Balog értesítése a bizottsághoz, vagyis csak onnantól érvényes a 60 napos eljárási határidő. Vagyis bebizonyosodott, hogy az erőforrás miniszter három hónapig szándékosan késleltette - nyilván az április 6-i parlamenti választás miatt - a MET elismerési eljárását. A bizottság várhatóan a jövő héten dönt arról, hogy támogatja-e Iványiék egyházi elismerését.
