Elie Wiesel;La Stampa;

Fotó: Gettyimages.

- Megérteni, és megértettnek lenni

Elie Wiesel nem fárad. A máramarosi születésű író, akit 1986-ban béke Nobel-díjjal tüntettek ki, aki a „holokauszt” kifejezést meghonosította a közbeszédben, olyan maradandó műveket alkotott hosszú pályája során, mint Az éjszaka, a Város a fal mögött, A hajnal (amelyből Jancsó Miklós készített filmet), vagy Az emlékezet királysága című esszégyűjtemény. Közel 30 éve hozta létre New York-ban alapítványát, amely az intolerancia, a közöny és az igazságtalanság ellen folytat harcot.

Wiesel 86. életévében is újabb könyvön dolgozik és közben figyel a világ minden rezdülésére. Ez derül ki a La Stampának adott interjújából.

- Mindig írok egy új könyvet. 60 könyvem jelent meg és 40 még publikálásra vár.

- Mindig franciául ír?

- Igen franciául, tollal, aztán két ujjal lepötyögtetem az írógépen.

- Mikor ír?

- Reggel ötkor kelek és írok hattól öt óra hosszat.

- És akkor kezdődik az aktív napja.

- Igen, gyakran bejövök az alapítványomba. Minden olyan kérdéssel foglalkozunk, amelyek érintik az emberiséget. Sokszor mondom a többi Nobel-díjasnak”, mindenkinél többet kaptunk, kötelességünk visszaadni.”

- Ön a humán tudományok professzora.

- Katedrám van a bostoni egyetemen és télen tanítok a floridai Tampában. De sohasem ugyanazt a kurzust csinálom.

- Mi a véleménye Izraelről?

- Sohasem éltem Izraelben, de az életem egyik országa. Tudtam volna Izrael nélkül élni, mivel azonban ország lett belőle, nem tudok nélküle élni. Ez egy csoda, mindennapra van egy meglepetés. De nem követem figyelemmel a napi politikát.

- Oroszországban diktatúra van?

- Putyin próbál diktátor is lenni, meg nem is. Nem mondhatom,hogy diktátor, mert ő nem Sztálin.

- Sokat beszélnek arról, hogy Amerika gyengébbnek tűnik.  Így gondolja Ön is?

- Amerika még most is a legerősebb gazdaság és az első hatalom a világon.

- Ön együttműködött Obamával?

- Nem keveredem bele soha a politikába, de 1979 óta,  amikor Jimmy Cartert megválasztották, találkoztam minden elnökkel és mindig védtem őket. Nekik dolgoztam, de a politikán kívül. Senki sem próbált politikailag befolyásolni.

- Milyen a politikai helyzet ma?

- Amikor Amerikába érkeztem 1956-ban, a rasszizmus még törvény volt Délen. Mára ezt a problémát demokratikus módon megszüntették.

-És Kína?

-Gazdag nemzet, amely a saját jövőjével foglalkozik. A világ többi részének kellene több erőfeszítést tennie, hogy közelebb vigye Amerikához.

-Mi a véleménye a terrorizmusról?

-A terroristákat eliminálni kell. A terrorizmus nem egy opció. Ma a valódi probléma Irán. Erős ország, a New York Times-ban egy cikk keretében foglaltam állást: „Iránnak nem szabad nukleáris hatalommá válnia”. A dolog eddig működött. De biztosak lehetünk benne.

-És az antiszemitizmus?

-Olyan régi, mint a zsidó nép. Ma az antiszemitizmus mint ideológia nem létezik. A civil világnak azt kell gondolnia, hogy ez ostobaság.

-Mi a véleménye Ferenc pápáról?

-A két utolsó pápa derék ember volt. Biztos vagyok abban, hogy találkozni fogok Ferenccel. Nyitott ember, nekem tetszik, amit a zsidókról és Izraelről mond. (Az interjú még a vatikáni közös ima előtt készült).

-Ön minek tekinti magát.

-Zsidónak és amerikai állampolgárnak. Író vagyok, tanár és tanú.

-Miért ír franciául, ha amerikai?

A háború után néhány évig Franciaországban éltem. Amikor odaérkeztem, csak azt tudtam mondani, hogy bonjour. De a francia az én nyelvem lett és önmagam felfedezése is franciául következett be.

-Mi foglalkoztatja és nyugtalanítja ma?

-Mindig ugyanazok a dolgok. Amelyek történnek. Tudom, hogy gyorsan haladunk, de nem tudom, hová. A tudomány jelentős fejlődésen ment át, 50 év alatt többet fejlődött, mint az előző 500-ban.

-Mi a véleménye a fiatalokról?

-Tanulni akarnak, szomjazzák az ismereteket. Érteni és emlékezni akarnak. A legfontosabb: megtanítani nekik, hogy merre kell menniük. Hogy ne menjenek az elnyomás, a diktatúra, a rasszizmus és az előítéleteket felé.

-Ön boldog embernek érzi magát?

-A boldogság sohasem volt számomra fontos. A fontos megérteni és megértettnek lenni.

Kellemetlen helyzetbe került a szlovák jobboldal új vezéralakja, Radoslav Procházka. A politikustól már ellenzéki pártok is azt követelik, számoljon el az elnökválasztási kampányban felhasznált pénzzel. Procházkának a lehető legrosszabbkor jött a botrány, hiszen nemrégiben hívta életre Siet nevű pártját, amely már megalakulása előtt a második legnépszerűbb politikai erő volt Szlovákiában a Smer mögött.