Átalakítják a budapesti közgyűlést - döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége, melynek éppen hogy, de megvolt ez alkotmányellenes tervek végrehajtásához szükséges többsége. A Fidesz-KDNP előterjesztését ugyanis 133 igen szavazattal, 53 nem ellenében hagyta jóvá a Ház. A szavazás már csak azért is különösen érdekes volt, mert ez volt az új parlament első kétharmados voksolása. A kormánypártok pedig éppen azért módosították rekordtempóban múlt héten a házszabályt, hogy az ülést vezető elnök is szavazhasson. Kövér László eleget is tett e "kötelességének", így a Fidesz pontot tehetett a budapesti önkormányzatiságra.
A fővárosi közgyűlés tagjait ugyanis ezentúl nem listás, azaz arányos választási rendszerben választják meg, hanem a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listáról bejutó képviselő lesz tagja. A listáról a mandátumokat a vesztes kerületi polgármesterjelöltek között osztják majd ki, de helyet kaphatnak az elbukott főpolgármester-jelöltek is. Ezzel Budapesten megszűnt a pártlistákra való szavazási lehetőség, és vele a fővárosiak közvetlen képviselete is.
Elfogadták az eredeti kormánypárti javaslatot "szalonképessé" tenni igyekvő módosítókat is, így azt, hogy a töredékszavazatok számítását a kerületi lakosságszámhoz viszonyítva arányosítják majd, azaz a nagyobb lélekszámú kerületekben elbukott polgármesterjelöltek nagyobb eséllyel juthatnak majd a közgyűlésbe. Mindez azonban érdemben nem javít azon a helyzeten, hogy a már az idei önkormányzati voksoláson is alkalmazandó új szabályok a csalás határát súroló rendszert eredményeznek Budapesten. A módosítás célja ugyanis nyilvánvalóan az volt, hogy a fővárosi közgyűlésben biztosítsa a kormánypártok jelenlegi egyfős többségét, sőt azt kétharmad-közelire növelhesse, támogatottságuk érdemi növekedése nélkül is.
Kattintson a táblázatra a nagyobb felbontásért!
Az új rendszerben azonban - módosítások ide vagy oda - a négy-ötszörös lakosságszám különbségű kerületek polgármesterei ugyanúgy egy mandátumot "érnek" majd. Ez pedig a választás módja miatt súlyosan sérti az egyenlő választójog elvét, amin nem segített az a módosító javaslat sem, mely szerint a fővárosi döntéseket ezentúl a "kettős többség elvének" megfelelően hozzák majd meg. Azaz az új közgyűlésben nemcsak a 33 tagú testület több mint felének - legalább 17 képviselőnek - a támogatása lesz szükséges egy szavazásnál, hanem további kitétel lesz, hogy a többséget alkotó polgármesterek egyúttal a fővárosi lakosság többségét is képviseljék. Ettől függetlenül a 24 ezer lakosú I. kerületet éppúgy egy polgármester képviseli majd, mint a több mint 123 ezres lélekszámú Zuglót, amelynek várhatóan legfeljebb további 1 kompenzációs mandátumra lesz majd lehetősége. A választójog közvetlenségére vonatkozó alkotmányos aggályokra ugyanakkor a kormánypártok egyáltalán nem reagáltak, sőt, egyetlen idevágó módosítót sem fogadtak el tegnap.
A salátatörvényhez egyébként határidőig összesen kilenc módosító indítvány érkezett, amelyből a Fidesz nemcsak a saját, illetve a kormánypárti Gulyás Gergely által vezetett törvényalkotási bizottság jegyezte változtatási javaslatot fogadták el, de megszavazták az LMP előterjesztését a jelöltté válás könnyítéséről, s támogatták Fodor Gábor kamupártokat segítő ötletét is. A független képviselő ugyanis azt javasolta, hogy legyen lehetőség a többes ajánlásra az önkormányzati választáson - a Liberálisok vezetője és a kormányoldal is teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a parlamenti és az uniós választáson milyen sok problémát okozott, s hogy jelenleg is büntetőeljárások zajlanak a választók adataival történt visszaélések miatt.
Egyébként a zárószavazás előtt és a vitában a fideszesek többször is azt állították: a törvénymódosítás ki fogja állni az alkotmányosság kontrollját, mert minden alapelvnek megfelel. Csakhogy ez nem igaz: az alaptörvény szerint ugyanis a fővárosi közgyűlés önálló népképviseleti szerv, amelynek tagjait "a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják." Az új rendszer azonban legfeljebb közvetett választást eredményez, a kerületek lakosságszáma közötti különbségek pedig nyilvánvalóan sértik az alkotmányos elveket.
Ráadásul az Alkotmánybíróság számos határozatában kimondta: sérti a választójog egyenlőségét, ha a kétszeres mértéket meghaladó aránytalanság keletkezik a választókerületek lélekszámában, itt pedig nemhogy a kétszeres mértéket haladja meg a különbség, hanem van, ahol az ötszöröset is. Erre hivatkozva sürgeti az elfogadott módosítás alkotmánybírósági vizsgálatát az MSZP. Tegnap a vitában a szocialista Bárándy Gergely például azt mondta: szerint a fővárosi választási rendszer megváltoztatása egy törvény által megvalósított választási csalás.
