A Fidesz-KDNP előterjesztését 133 igen szavazattal, 53 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.
A fővárosi átalakítás lényege, hogy a közgyűlésben a főpolgármester mellett - az eddigi tisztán listás rendszer helyett - a 23 kerület polgármestere és a kompenzációs listáról bekerülő 9 képviselő lesz tag.
A listára főpolgármester-jelöltek és polgármesterjelöltek kerülhetnek fel, mégpedig azoké a szervezeteké, amelyek legalább 12 kerületben polgármesterjelöltet állítottak.
A listáról - miután elfogadták a fideszes Gulyás Gergely erre vonatkozó javaslatát - a kerületek lakosságszáma alapján súlyozott töredékszavazatok arányában osztják ki a mandátumokat. Töredékszavazat a polgármesterjelöltekre leadott - a lakosságszám szerint súlyozott - minden olyan voks, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot.
A súlyozással - érvelt indoklásában Gulyás Gergely - a nagyobb lakosságszámú kerületek választópolgárainak szavazatai valós súlyuknál is nagyobb mértékben befolyásolják a kompenzációs mandátumok kiosztását.
A főpolgármester-választás továbbra is közvetlen lesz.
Szintén a Fővárosi Közgyűlést érintő változás a kettős többség elvének bevezetése. Ez azt jelenti, hogy egy döntéskor egyrészt szükség lesz arra, hogy a többség - vagyis a 33 képviselőből legalább 17 - jóváhagyja a javaslatot, másrészt legalább annyi kerületi polgármester igen szavazata is kell majd, ahányan Budapest összlakosságának minimum a felét plusz egy embert képviselik. A lakosságszám alapjául a választás évében rögzített lélekszám szolgál majd az adott önkormányzati ciklusban.
Az önkormányzati választási rendszer átalakításának országos hatású passzusa, hogy mind Budapest, mind a nagyvárosok esetében - részben az LMP-s Schiffer András módosító javaslatát is elfogadva - csökkentették a polgármester-jelöltséghez szükséges ajánlások számát.
Így a 10 ezer és 100 ezer lakos közötti településeken legalább 300 választó - az eddig hatályos szabályozásban két százalék, de legalább 300 választó volt a feltétel -, a 100 ezer lakosúnál nagyobb városokban pedig minimum 500 választópolgár ajánlása kell majd. Utóbbi helyek esetében az eddigi szabályozás a választók egy százalékának ajánlását, de legalább kétezret rögzített.
A 10 ezer lakosúnál kisebb helységekben továbbra is az lehet majd polgármesterjelölt, akit az ott élő választópolgárok legalább 3 százaléka ajánl.
A főpolgármester-jelöltséghez legalább ötezer budapesti választópolgár ajánlása lesz szükséges. Ez jelentősen könnyíti a jelöltté válást, most ugyanis a főváros választói két százalékának ajánlása kell, ami négy éve több mint 27 ezer embert jelentett.
A megyei választókerületben az a jelölőszervezet állíthat listát, amely összegyűjtötte a választókerület választópolgárai - az eddigi egy helyett - fél százalékának ajánlását.
Emellett az önkormányzati választásnál is lesz a többes ajánlás, amit a független Fodor Gábor javasolt. Így a szavazópolgár jelölési fajtánként több jelöltet, listát is ajánlhat, de csak egy településen, kerületben vagy megyében fogadhat el jelölést.
Enyhítettek továbbá a helyi önkormányzati képviselőkre és az 1500 lakosúnál kisebb települések polgármestereire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon. Így az egészségügyben, a köznevelésben, valamint szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók mégis lehetnek majd önkormányzati képviselők az idén ősztől. Az összeférhetetlenség enyhítése a nagyobb települések polgármestereire nem vonatkozik.
A módosítások érintik a választási eljárási törvényt is.
Ennek alapján hét nappal rövidül az ajánlásgyűjtés ideje: az önkormányzati választáson az egyéni listás és egyéni jelöltet, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 27. helyett a 34. napig lehet bejelenteni, a listákat pedig a szavazást megelőző 26. helyett a 33. napig.
Változás, hogy a minimálbér feléről, azaz 50 750 forintról vissza nem vitt ívenként 10 ezer forintra csökken a bírságuk azoknak a jelölteknek, jelölőszervezeteknek, akik vagy amelyek a jelöltállítás végéig nem viszik vissza a választási irodához az összes átvett ajánlóívet. Az indoklás szerint a bírság eddig hatályos mértéke eltúlzott volt. Ha azonban még a jelöltbejelentésre nyitva álló határidő utáni napon viszik vissza az ilyen ajánlóíveket üresen, nem jár bírság.
Az elfogadott módosítás azt is tartalmazza, hogy a választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését elvégezte. Ezekről az adatokról a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőre emelkedéséig kérhető tájékoztatás. Korábban a Társaság a Szabadságjogokért bírálta ezt a változtatást, mondván, ezzel lehetetlenné teszik, hogy az állampolgárok megtudják, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik.
A Ház változtatott a jelöltek, jelölőszervezetek, listák nyilvántartásba vételére rendelkezésre álló határidőn is: három helyett négy napjuk lesz erre a választási bizottságoknak valamennyi választás - országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti - esetén.