Pereskedéssel sem sikerült a Paksi Atomerőmű bővítését megalapozó egyetlen háttértanulmányhoz sem hozzájutnia Szél Bernadettnek. Az LMP társelnöke, országgyűlési képviselő a Népszavának elmondta, előfordult olyan eset is, amikor a tárgyaláson a kormány képviselője közölte, nem tudja mely dokumentumok vannak a kormánynál és melyek nem. Erről még a bíró is azt mondta, hogy ezt az elején illett volna tisztázni.
Az LMP politikusa ezért néhány nap alatt összegyűjtött annyi aláírást képviselőtársai között, amennyi már elegendő volt ahhoz, hogy az Országgyűlés kötelezően vitanapot tartson a paksi beruházásról. Igaz, a nyári szünet miatt erre már csak ősszel kerülhet sor. Szél Bernadett lapunknak kifejtette, pótolni kellene az elmaradt társadalmi, szakmai vitákat, egyeztetéseket, hiszen még a bővítést ellenző politikusok és a szakemberek sem értenek mindenben egyet, a lakosság pedig semmilyen érdemi tájékoztatást nem kapott. A fideszes frontemberek nyilatkozatai nem tekinthetők annak, az pedig önmagáért beszél, hogy Orbán Viktor az atomerőmű-bővítést érintő döntésekről még a saját kormányát is utólag értesítette - jegyezte meg az ellenzéki politikus.
A vitanap alkalmat ad a kérdések feltevésére, például, hogy ha egyáltalán léteznek hatástanulmányok, azok mit tartalmaznak, hány szállal kötődik még Magyarország a putyini Oroszországhoz. Ez azért is időszerű kérdés, mert hétfőn Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója a moszkvai Atomexpón azt nyilatkozta, a Roszatom nagy valószínűséggel a szentpétervári Atomenyergoprojektet bízza meg a paksi erőmű két új blokkjának tervezésével.
Ezt támasztja alá több orosz energetikai portál értesülése is, hogy a magyar szakemberek szerződéskötés előtti megbeszéléseket folytattak a Roszatomhoz tartozó, erőműveket tervező és kivitelező vállalatnál. Az is érdekelte őket, hogy a szentpétervári tervezők az orosz erőművi blokkok "áttervezése" során tudnak-e igazodni a paksi építési feltételekhez, valamint az európai uniós követelményeknek megfelelő engedélyeztetési eljáráshoz.
Rossz az időzítés, túl korai a Paksi Atomerőmű bővítése, ha a kormány menetrendje marad - állította a Népszavának Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője. A szakember egyáltalán nem tartotta eleve ördögtől valónak az atomerőmű bővítését, de szerinte lett volna a kormánynak még 5-8 éve alaposan átgondolni a beruházást, mert az energetikai iparágban is viharos gyorsasággal fejlődik a technika, technológia. Érdemes lett volna, vagy még érdemes lenne a legkorszerűbb atomerőművek működési tapasztalatait is figyelembe venni.
Ha párhuzamosan működnének a reaktorok, akkor exportra is futná a hazai villamosenergia-termelésből, csakhogy legalábbis rövid- és középtávon Európában energiabőség van. A német megújuló energiapolitika miatt pedig időszakonként valóságos energia cunamival áraszthatja majd el a kontinenst. Talán 7-8 év múlva, ha tartós marad az európai gazdasági fejlődés, növekedhet az energia iránti kereslet, s az feljebb húzhatja a villamos áram árát is. A gazdaságkutató úgy vélte, nem csak ezért kellene valamilyen kormányzati árazási trükk ahhoz, hogy az új blokkokból olcsóbban juthasson el az energia a fogyasztókhoz. Egyetlen új erőmű sem képes olcsóbban termelni, mint egy olyan régi létesítmény, amelynek már nem kell az amortizációval számolnia - vettet fel Barta Judit.
Magyarországon sorra zárják be a rossz hatásfokkal működő szén és gázerőműveket, így nem véletlen, hogy a hazai áramfogyasztás egyharmadát jelenleg importból fedezi az ország. Éppen az energia túlkínálat miatt az import áram nem drágább a magyar áraknál. A jelentős részben elavult magyarországi erőműhálózat miatt elengedhetetlen az atomerőmű bővítésére, de a megfelelő időben - hangsúlyozta Barta Judit. A gazdaságkutató szerint alaperőműre szükség van, de a beruházásról nemzetközi pályázat kiírásával kellene dönteni. Akkor a kiíró a tenderben meghatározhatná a finanszírozás módját is.
A GKI ügyvezetője kijelentette, egyelőre elképzelhetetlen, hogy Paksot teljesen kiváltsák alternatív energiaforrásokkal. Szél Bernadett ezzel szemben közölte, az LMP álláspontja az, hogy Magyarországon középtávon az atomenergiát ki kell és ki is lehet vezetni. Az ELTE-n e szakterületen oktató Munkácsi Béla, és kutatótársai e témában írott vaskos tudományos tanulmánya alapján kijelenthető, hogy 2040-re ez megvalósítható lenne - tette hozzá az ellenzéki párt társelnöke.
Nem lehet egyszerre a nukleáris kapacitást bővíteni és az alternatív energiatermelést fejleszteni, ahogy azt a Fidesz állítja, egyebek mellett az anyagi források hiánya miatt. Most jött el az a pillanat, amikor Magyarország lezárhatná egy korszerűtlen és nem biztonságos energia használat korszakát, és fokozatosan kiépíthetné a megújuló energiarendszerét - fogalmazott Szél Bernadett. Ráadásul 2009 óta folyamatosan csökken az alternatív energia ára, míg a fokozott biztonsági követelmények miatt drágul az atomerőműben előállítotté. A majdani olcsóbb paksi áramár kormányzati ígéretéhez csak annyit tett hozzá, egyetlen számítást nem látott még, amely ezt igazolta volna.
Öngól az államadósságnak
A Fidesz saját alaptörvényének is több ponton ellentmondó szerződést kötött a paksi beruházás finanszírozására - írta a nol.hu. A hatályos alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerint "a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne".
Márpedig a 10 milliárd eurós hitel törlesztése mindenképpen növelni fogja az adott év államadósságot. A visszafizetési időszak 21 évében 600 millió és 1 milliárd euró közötti éves törlesztési részleteket kell majd az adófizetőknek "összedobniuk". Az Alkotmánybíróság akár meg is semmisítheti a finanszírozást részletező törvényeket, ha bebizonyosodik, hogy az alaptörvénnyel ellentétes módon születtek.
Leállt a Temelíni atomerőmű bővítésével a CEZ
Jelenleg nem tervez, és nem is készít elő semmiféle új pályázatot a dél-csehországi Temelíni, illetve a dél-morvaországi Dukovany atomerőművek kibővítésére a Cseh Energetikai Művek (CEZ), amely a két atomerőmű tulajdonosa - közölte kedden kiadott közleményében a társaság.
A két atomprojektet - Temelínben a 3-as és a 4-es reaktor, Dukovanyban az 5-ös reaktor építése - mindössze napirenden tartja. A CEZ ezzel az új tender kiírásáról szóló híreket cáfolta. A CEZ két hónapja jelentette be, hogy törli a Temelíni atomerőmű bővítésére kiírt pályázatot, amelynek végső szakaszában az amerikai Westinghouse és a cseh-orosz MIR.2000 konzorcium maradt versenyben.
A CEZ azért döntött úgy, hogy nem bővítik a létesítményt, mert az állam nem vállalt garanciát az építkezésre. Döntésében nagy szerepet játszott, hogy az elektromos energia nagykereskedelmi ára több mint 50 százalékkal csökkent az euróövezeti válság kezdete óta, ami Európa-szerte visszavetette az új atomerőművi kapacitásbővítési terveket.