A 2011-ben egyházi jogállásától megfosztott felekezetet az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) vizsgálta; az AH múlt szerdán tett jelentést zárt ülésen az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának. A testület a parlament vallásügyekkel is foglalkozó igazságügyi bizottságának felkérésére járt el. Az egyházügyi törvény értelmében ennek a kormánypárti vezetésű bizottságnak kell törvényjavaslatot készítenie a felekezet "bevett egyházként" való elismeréséről (jelenleg 32 ilyen felekezet van), vagy határozati javaslatot az elismerés elutasításáról. A MET-nek az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatására lesz szüksége az elismeréshez, vagyis Iványiék hiába felelnek meg az egyházügyi törvény összes feltételének, csak a Fidesz-, és a KDNP-frakció "jóindulatában" bízhatnak.
Csakhogy a kormányzat eddigi eljárása korántsem volt jóindulatú. A törvény értelmében az Országgyűlést megelőzően az emberi erőforrások minisztere vizsgálta az egyházként való elismerés feltételeinek fennállását, magát a kérelmet is Balog Zoltánhoz kellett benyújtani. Ehhez legalább tízezer természetes személy támogatói nyilatkozatát kellett csatolni tavaly szeptember 30-ig, vagyis igazolni kellett, hogy a MET mintegy tízezer taggal - Magyarország lakosságának 0,1 százaléka - rendelkezik. Ezután a miniszter felkért egy egyházügyi szakértőt, aki megvizsgálta a további törvényi feltételek meglétét, például, hogy az Iványi vezette felekezet "elsődlegesen vallási tevékenységet végez", rendelkezik-e a "tanításának lényegét tartalmazó" hitvallással és rítussal, illetve, hogy rendelkezik-e legalább százéves nemzetközi vagy húszéves magyarországi működéssel.
Mint megírtuk, a felkért szakértő első szakvéleményét a tárcavezető visszadobta, mert állításait - Balog szerint - nem igazolta megfelelően. A második szakvélemény már elfogadásra került, de így - a közigazgatási eljárási határidők maximális kihasználásával - több, mint négy hónapra volt szükség a MET kérelmének elbírálásához. Balog Zoltán idén február 10-én kelt határozatában megállapította, hogy a MET vallási közössége esetében az egyházként való elismerés feltételei fennállnak.
A határozatot Iványiék február 14-én kapták kézhez, amelyről a törvény értelmében a miniszternek az Országgyűlés akkor még Emberi jogi, kisebbségi, civil- es vallásügyi bizottságát is értesítenie kellett. Csakhogy a jogszabály azt nem írja elő, hogy milyen határidővel kell közölni a bizottsággal az emberi erőforrások miniszterének határozatát, pedig a vallásügyi bizottság csak ezután folytathatta Iványiék elismerési eljárását, amelyre a törvény szerint 60 nap állt volna rendelkezésre.
Vagyis, ha Balog Zoltán egy időben értesítette Iványi Gábort és a parlamenti bizottságot, akkor április 14-ig szavaznia kellett volna az Országgyűlésnek a MET elismeréséről. Valószínű tehát, hogy az emberi erőforrások minisztere - tekintettel az április 6-i parlamenti választásra - már nem akarta a kampány részéve tenni Iványiék küzdelmét egyházi jogaik visszaszerzéséért, ezért - élve a jogi kiskapuval - egyszerűen nem küldte meg határozatát a vallásügyi bizottságnak.
Az új Országgyűlés igazságügyi bizottságának néhány tagja megerősítette lapunknak: a miniszteri határozat nem sokkal azelőtt érkezett meg a testülethez, hogy május 29-én kelt, Kövér László házelnökhöz írt levelében Iványi Gábor az egy helyben topogó elismerési eljárás folytatását kérte.
