A pápa még májusban kérte a politikai vezetőket arra, fohászkodjanak együtt a térség megbékéléséért. „Remélem, hogy a találkozó után azt keressük majd, ami összeköt, s nem azt, ami szétválaszt” - jelentette ki a katolikus egyházfő. Utalt arra, hogy óriási igény lenne a békére, sokan belefáradtak már a háborúskodásba. Mint mondta, a békével azoknak is tartoznak, akik épp a békére való törekvésük miatt haltak meg.
Simon Peresz izraeli elnök beszédében utalt arra, hogy átélte a háborút. „Békét kell kötnünk, hiszen enélkül életünk sem lehet teljes értékű. Soha többé háborút!” – hangoztatta. Mahmúd Abbász is az átfogó béke, a szabadság, az igazságosság, a méltó életkörülmények mellett foglalt állást. Ezt követően mind a négyen átölelték egymást, s a megbékélés jelképét, egy olajfát ültettek el.
Ferenc pápa szerint a békeimával a politikát is felfüggesztik egy pillanatra. Bár a Vatikán sem bízik abban, hogy ezzel új lendületet adnak a közel-keleti megbékélés folyamatának, hiszen számos akadály tornyosul ez előtt, mindenképpen történelmi esemény, hogy a katolikus egyházfő, az ökumenikus pátriárka, valamint az izraeli és a palesztin elnök egy órán keresztül közösen imádkoztak a békéért. Előzőleg sosem volt példa hasonlóra. A fohászok angol, olasz, héber és arab nyelven hangzottak el. Az eseményt semmiféle feszültség sem jellemezte.
A Vatikánnak egyébként konkrét elképzelései vannak a közel-keleti békét illetően. A Szentszék támogatja a független palesztin állam megteremtését. Pietro Parolin államtitkár pedig egy ízben „Jeruzsálem függetlenségéről” is említést tett. Nehéz megjósolni, hogy a békeimának milyen hatásai lesznek. Nem túl kedvező jel azonban, hogy Simon Peresz elnöki megbízatása júliusban lejár, Mahmúd Abbász pedig lényegében csak Ciszjordániát képviseli, a Gázai övezetben a radikális Hamász az úr. Ferenc pápa záró szavaiban arra kérte a politikai élet szereplőit, bontsák le az ellenségeskedés falát.