A pártok programjában nem látta szerepelni a reklámadót Kolosi Péter, így nem is érti, a választók erről miként is mondhattak volna ítéletet - az RTL Klub programigazgatója többek között ezzel reagált Rogán Antal Fidesz frakcióvezető csütörtöki kijelentésére, amely szerint az is indokolja a reklámadó bevezetését, hogy a választók áprilisban szerinte arról is ítéletet mondtak, hogy a közteherviselést ki kell terjeszteni a "jelentős nyereségű" szektorokra. Kolosi szerint azonban, mint a hvg.hu-nak elmondta, a választók ezzel szemben "műsorainkról nap mint nap" ítéletet mondanak "azzal, hogy nézik őket”.
Az RTL programigazgatója szerint egy ilyen nagy mértékű elvonás, mint a tervezett reklámadó az elmúlt években szinte biztosan vesztességbe taszította volna a legnézettebb tévéadót. A fideszes L. Simon László még hétfőn nyújtotta be a reklámadóról szóló tervezetet, mely szerint 20 milliárdos adóbevétel felett abból 40 százalékot kellene fizetni; ez pedig kifejezetten az RTL-re utal. Az adót már idén kivetnék, és augusztus 20-ig kellene bevallani, majd november 20-ig két egyenlő részben megfizetni.
"Az RTL különböző jogcímeken már most több adóval járul hozzá a közteherviseléshez, mint amennyi médiaszektor teljes reklámadója lenne a tervezet szerint” – mondta a portálnak Kolosi, aki szerint a kormánynak ezért sem lehet érdeke a cégek tönkretétele. A programigazgató szerint, ha lett volna ilyen mértékű különadó az elmúlt 17 évben, akkor az RTL egyetlen alkalommal sem lett volna nyereséges. „Mi rengeteget invesztáltunk a magyar piacba, saját tartalmakat gyártunk. Ehhez a pénzt a reklámokból teremtjük elő, nem állami támogatásból, ráadásul a mi műsorainkat szeretik is nézek, a kiugró nézettségi adataink minket igazolnak” – mondta Kolosi.
A programigazgató hivatkozott arra, hogy a csütörtök esti bojkottot számtalan médium, számos jobboldali orgánum - így a Hír Tv, a Magyar Nemzet és az mno.hu, a Class FM és a Lánchíd Rádió is - támogatta, "politikai színezettől függetlenül”. Vagyis hiába hivatkozott Rogán arra, hogy a média ellenállása "a politikai szereplők zsarolása". (Még a Hír Tv-nek is 300 milliós elvonással kellene számolnia.)
Ugyancsak zsarolásról beszélt Lázár, aki szerint az RTL teszi ezt a magyar nézőkkel. "Nem lehet egy filmet normálisan végignézni, mert állandóan reklámot tesznek bele" - mondta újabb, a reklámadó melletti érvként. Ugyanakkor a reklámidőről a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság rendelete rendelkezik és adott esetben, ha egy televízió vagy rádió átlépi az egy órára vonatkozó keretet, több tízmilliós bírságokat is kiszabhatnak. Vagyis, ha Lázárnak gondja volna a túlzott reklámmal, az NMHH-hoz kellene fordulnia - a 2011-ben hatályba lépett médiatörvénnyel amúgy is a "jelentős befolyásoló erővel rendelkező" televíziókat kívánta sanyargatni a kormánypárt, mert a bírságokat az RTL Klub és a TV2 esetében 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedően szabta meg, ami az iparágon belül jelentős tanácstalanságot szült.
Az érvelés ráadásul abban is sántít, hogy ha kevesebb reklám volna, a tévék nehezen tudnák kifizetni a kilátásban lévő reklámadót. Akkor viszont valóban tönkremenne a szektor, amelyből már nem lehetne több pénzt kivenni.
A költségvetés legfeljebb 10 milliárdos bevétellel számol, melynek legalább felét a tervezet alapján a legnagyobb kereskedelmi tévé állná - így viszont egyértelmű, hogy a jelenlegi terhekkel, plusz a különadóval - még ha a fideszes képviselők, így L. Simon László látszólag lesöpörte ezt az érvelést - már nem maradna pénzük saját műsorokra. Ráadásul Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a gyerekek érdekére is hivatkozott, mivel az adóból befolyt pénzt teljes egészében az oktatási intézményekre fordítanák - azonban elég arra gondolni, hogy eddig több mint 160 milliárdot költött a kormány stadionépítésekre, így bizonyosan nem ez a 10 milliárd forint hozza rendbe az iskolákat.
