Számos anyagról kiderült, hogy az NSA volt szerződéses alkalmazottja csak megnézte, de nem tudta letölteni. Ennek ellenére súlyos károkat okozott, nyilatkozta Clappert a Washington Postnak. Korábban azt hitték, hogy Snowden az amerikai fegyveres erők teljes parancsnoki-ellenőrzési rendszerét veszélybe sodorta, de ezek a feltételezések túlzottak voltak.
Snowden „gyűjteményéből” eddig mintegy 300 dokumentumot tettek közzé, körülbelül 200 ezer dokumentumot adott át különféle újságoknak, de összesen mintegy 1,5 millió dokumentumot töltött le, az anyagok nagyrészének holléte egyelőre ismeretlen.
A USA Today összeállítása szerint Snowden leleplezései számos alapvető változást hoztak: az emberek tudatosabban figyelnek levelezésük biztonságára, megnőtt az igény a kódolt e-mail-üzenetek küldésére. Vita kezdődött arról, hol a határ a magánélet szentsége és a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése között. Az Egyesült Államok külkapcsolatait megterhelték a nyilvánosságra került tények, hogy az NSA külföldi politikusok telefonjait is lehallgatta, e-mailjeit is figyelte. A Nemzetbiztonsági Ügynökség pedig kénytelen volt megerősíteni saját biztonsági rendszerét, hogy útját állja további kiszivárogtatásoknak.