A jegybank a kamatcsökkentéssel elsősorban a defláció kialakulását igyekszik megakadályozni az eurózónában. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője érdeklődésünkre az EKB döntését azzal indokolta, hogy a bankok feltehetően így kevesebb pénzt helyeznek majd el az Európai Központi Bankban, és meggondolják, hogy ehelyett inkább a gazdaságba helyezzék ki a fölös forrásaikat. A szakember azonban ezt egyfajta "tesztüzemnek" tartja, mert a kockázatos vállalkozásokat ezután sem fogják a bankok finanszírozni. Inkább arra lehet számítani, hogy a korábban az EKB-nál elhelyezett pénzekből állampapírokat vásárolnak a pénzintézetek, mert azoknak nem negatív a kamatuk.
Az EKB egynapos hitelkamatát csaknem a felére, 0,75 százalékról 0,4 százalékra csökkentette. Az elemzők szerint az európai jegybank összességében a piaci várakozásoknak megfelelően enyhítette monetáris politikáját. A lépésektől a bank azt is reméli, hogy gyengülni fog az euró, akkor fel tud pörögni az infláció, az euróövezet déli perifériáján pedig erősödhet a hitelezés. (A gyengülés természetesen a főbb kereskedelmi partnerek, a dollár elszámolású országokkal szemben állhat fenn, tehát a forintot nem érinti.)
Mario Draghi EKB-elnök sajtótájékoztatóján elmondta, hogy további intézkedéseket vezethetnek be, ha romlana az eurózónás gazdasági környezet. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy előkészületeket tesznek jelzálog fedezetű értékpapírok vásárlására, emellett pedig nem fogják visszavonni a a kötvények megvételével a bankokhoz kikerülő forrásokat. Végül újabb olcsóhitel-programot (LTRO) indítanak, amelyben kedvező kamatozású kölcsönöket kínálnak fel a pénzintézeteknek.