Mivel nem ismertek, nyilvánosak azok a szabályok, amelyek alapján megválasztották az országos küldöttgyűlés tagjait, a PSZ felszólította az előkészítő bizottságot, haladéktalanul tegye közzé a szavazáson részt vevők számát, és az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát is - ismerteti a közlemény. Kíváncsiak továbbá a szavazatok feldolgozásának menetére, valamint azokra a garanciális szabályokra, amelyekből megállapítható a választások menete és tisztasága.
Az érdekvédők megállapították: az elkészült alapszabály-tervezet rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar a pedagógustársadalom fölé helyezett rendfenntartó szervezetként működjön. Azt követelik, a pedagóguskar minden fóruma, minden tevékenysége legyen nyilvános, legyen a tagság által közvetlenül követhető.
A pedagóguskar - amelynek felállításáról 2013 augusztusában döntöttek - az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. A kar tagja az a pedagógus, aki az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott. A Nemzeti Pedagógus kar fő feladata, hogy ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során. Megalkotja alapszabályát, valamint a pedagógusok etikai kódexét, mely dokumentumok a kar működésének jogi kereteit biztosítják. A kar partneri kapcsolatra léphet más szakmai szervezetekkel.
A kar június 14-i alakuló ülésén a 125 tagú küldöttgyűlés - mint legfőbb döntéshozó szerv - elfogadja az alapszabályt és megválasztja a tisztségviselőket.