Kétségtelen, hogy az elmúlt két évtized gyakorlatához képest a politika és az üzleti élet kapcsolatának megváltozott a dinamikája – mondta el a lapnak Fellegi Tamás.
„A kérdés ennek az üzleti életre gyakorolt hatása. Lényegesnek tartom, hogy a magyar tulajdonosi csoportok, egy magyar középosztály építését szolgálja-e ez a politika. Fontos ugyanis, hogy ez a réteg jelentős mértékben vagyonosodjon. Ha ezeket a célokat nem támogatja, és öncélú, akkor az nem jó. Sőt ha a gazdasági élet szétverésével, blokkolásával jár, akkor bizonyosan káros.” Fellegi szerint, ha nem ragadunk le a klientúraépítésnél, és a cél is megvalósul, akkor megéri.
A politika bölcsessége, önkontrollja, külső kontroll kérdése is, hogy melyik folyamat milyen mértékben valósul meg – tette hozzá. „A klientúraépítés egyértelműen negatív folyamat, annak súlya, kiterjedése fontos kérdés, de összességében vállalható ár lehet”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „ha államosítás vagy olyan jellegű tevékenység folyik, azt nehéz elmagyarázni az amerikai közegben. Az megingatja a befektetői bizalmat. Ha az állam térnyerése nem jár együtt a piacgazdaság felrúgásával, akkor el tudják fogadni, még ha nem is szeretik.”
A volt miniszter szerint cége amerikai megbízásának eredménye, hogy ha kint Magyarországról vagy Közép-Európáról esik szó, akkor az első ötben van, akit megkeresnek.
Ottani megítélésünkről beszélve azt mondta, hogy „a magyar sajtón nem feltétlenül jön át az, hogy az amerikai politikai világ is megosztott. Vannak jelentős körök, ahol Magyarországra demokratikus másságként vagy éppen alternatívaként tekintenek, és nem látják autokratikus irányba tartó országnak.”
A Forbes kérdésére, hogy ezt hogyan mondják angolul azt válaszolta, hogy inkább körülírják: „It is different, but still democratic.”
Szerinte üzleti szempontból annak lehet negatív következménye, ha az országkockázat nő. „Nem mindegy tehát, hogy beszélnek-e demokráciadeficitről vagy sem” – mondta.