Az eredeti kormánypárti salátatörvény az indoklás szerint "jól szolgálja egy valóban európai, jól működő, demokratikus és magán spóroló fővárosi vezetés létrejöttét", ám valójában nem más célt szolgál, mint a fővárosi közgyűlés tagjai választásának alapvető átírásával bebiztosítja a testületben a kormánypártok jelenlegi egyfős többségét, sőt, azt kétharmad-közelire növeli, a Fidesz-KDNP támogatottságának érdemi növekedése nélkül is.
A változtatások lényege, hogy a jelenleg 33 fős - plusz a főpolgármester -, pártlistákról választott fővárosi közgyűlést már idén ősztől a mindenkori 23 kerületi polgármester alkotná, 9 képviselő pedig egy úgynevezett "kompenzációs listáról" - amelyen a vesztes kerületi polgármester-jelöltek szerepelnek - jutna be. Az új testület több, mint kétharmada tehát "alanyi jogon", polgármesterként kerülne be, úgy, hogy a négy-ötszörös lakosságszám-különbségű kerületek ugyanúgy egy mandátumot "érnének". Ez az aránytalanság figyelhető meg a kompenzációs listáknál is, és Gulyás javaslata csak utóbbira kínálna megoldást a töredékszavazatok számításának a kerületek lakosságszámához viszonyított arányosításával.
A salátatörvényhez amúgy a hétfő éjféli határidőig összesen kilenc módosító indítvány érkezett, viszont csak kettőt támogatott az Országgyűlés igazságügyi bizottsága: Gulyásét és Fodor Gáborét. A független képviselő azt javasolta, hogy legyen lehetőség a többes ajánlásra az önkormányzati választáson. Indoklása szerint a többes jelölés tilalma "megteremti a nagy pártok, azaz a kormánypárt lehetőségét arra, hogy már a nála kisebb ellenfelek indulását is megakadályozza".
Az a párt ugyanis, amely elsőként adja le a gyűjtőíveket, még szerencsés lesz, hiszen azokban kizárt lesz a többes ajánlás előfordulása, és ha a jelöltet jogerősen nyilvántartásba vették, utána hiába volt több aláírása az ajánlónak, ez az első lesz érvényes, a többi nem. "Ha ehhez hozzáképzelünk némi szándékosságot, akkor egyes pártaktivistáknak kifejezetten érdekük lesz, hogy az ellenérdekelt felek gyűjtőíveit tömegesen aláírják, és ezáltal érvénytelenítsék azokat" - hívta fel a figyelmet Fodor.
Gulyás és Fodor mellett két jobbikos képviselő is benyújtott javaslatot, amely egyetlen - a polgármester- és főpolgármester-jelöltek indulásához szükséges ajánlások számát csökkentő - paragrafuson kívül a salátatörvény minden további pontját visszavonná. A legaktívabb az LMP-s Schiffer András volt, aki egymaga hat módosító indítványt nyújtott be. Az egyik nemcsak a fővárosban, hanem minden településen megkönnyítené a jelöltállítást, a másik tízezerről ezer forintra csökkentené az elvesztett jelölőívek miatt fizetendő bírság mértékét, továbbá ezt levonhatóvá tenné a jelöltek és jelölőszervezetek költségvetési támogatásából. Egy másik Schiffer-javaslat Gulyáséhoz hasonlóan arányosítaná a mandátumszámítást a kompenzációs listán, egy további pedig a 9 kompenzációs listás helyet 12-re növelné.
Schiffer azt is felveti, hogy ne lazítsanak az összeférhetetlenségi szabályokon, továbbá azt a TASZ által a törvényjavaslat szövegében felfedezett passzust is "hatástalanítaná", amely a jogvédő szervezet szerint segítene eltitkolni a nyilvánosság elől az esetleges választási csalás bizonyítékát.
