A 2008-2010-es gazdasági világválság előrejelzése óta világszerte közismert közgazdászprofesszor alapvetően pozitív kilátásokat fogalmazott meg a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) konferenciájának tartott nyitóelőadásában mind a régió, mind az egész világgazdaság kilátásait illetően. Már korántsem volt ennyire optimista, amikor Magyarországról esett szó. Nouriel Roubini elismerte: a világgazdasághoz és Európához hasonlóan Magyarországon szintén sokat javult a közelmúltban helyzet, ugyanis a deficit csökkent, megkezdődött a gazdasági növekedés, alacsony az infláció, és bár nem csökkent, de stabilizálódott az adósságráta.
Mindez azonban aligha ad megnyugvásra okot, hiszen mint ahogy Nouriel Roubini kifejtette: sérülékenységet okoz viszont a külső adósság, az államadósság magas szintje, az, hogy a bankszektorban a devizahiteles kérdésre még csak részleges megoldások születtek; kockázat továbbá, hogy még mindig magas a külföldiek kezében lévő államadósság, ezért az ő bizalmukra szükség van. Emellett az orosz-ukrán konfliktus kimenetele miatt is lehet aggódnunk. A nem teljesítő hitelek aránya még mindig magas Magyarországon, a hitelezési folyamatok nem álltak még helyre, alacsony a beruházások aránya. A közgazdászprofesszor szerint kérdéses a kormányzat viszonya a külföldi befektetőkkel és befektetésekkel. Nouriel Roubini helytelenítette, hogy a kormány korábban privatizált vállalatokat visszaállamosít, esetenként egész szolgáltatói iparágak kerülnek újra állami kézbe.
Ami a bankokra kivetett adókat ileti: a válság előtt a régió pénzügyi szektorában Nouriel Roubini szerint is bőven voltak hibák, a bankok túlhajtották a hitelezést - bár ebben a kormányok, a szabályozók is hibásak voltak. Aztán beütött a recesszió, a nem teljesítő hitelek aránya megugrott, a bankok egy része alultőkésítetté vált. Bár Nouriel Roubini szerint is fontos, hogy az adófizetésen keresztül mindenki kivegye a részét a problémák megoldásából, ha a kormányzat olyan mértékű adókat vezet be, hogy a bankok nem tudnak profitot termelni, akkor leállnak a hitelezéssel, mások pedig el is hagyhatják az országot – ez pedig nem jó hír, hacsak nem hiszünk abban, hogy jó dolog, ha az állam átveszi a pénzügyi szektor egy részét. Mindezt az államkapitalizmus pörgésének nevezte. Ez egyrészt gyengíti a piacorientált reformok hatását, másrészt sokszor negatív üzenetet közvetítenek a külföldi tőkebefektetők számára - állította Nouriel Roubini.
A megfelelő gazdasági gazdasági felzárkózás eléréséhez a saját valuta által biztosított rugalmas fiskális (pénzügyi) politika hatékony kihasználására kell törekednie a kelet-közép-európai országoknak mielőtt bevezetik az eurót - hangsúlyozta Nouriel Roubini a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) konferenciájának nyitóelőadásában. A szakember kifejtette, hogy nincs az eurózóna további szélesítése ellen - pozitív példaként Szlovákiát említette -, Görögország példája azonban megmutatta, hogy a megfelelő strukturális felzárkózás hiányában végrehajtott csatlakozás krízishelyzetekben mekkora problémát okozhat.