A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a zalaegerszegi önkormányzat jóváhagyásával ugyanis az iskola igazgatója és tantestülete úgy döntött: mivel nem lehet tudni pontosan a gimnáziumból elhurcolt tanulók, a haláltáborban közülük elhunytak, illetve onnan visszatértek létszámát és nevét, ezért nincs értelme emléktáblát avatni. Horváth Attila igazgató lapunknak úgy fogalmazott, nem szerették volna, hogy úgy járjanak, mint a városi holokauszt-emlékművel, amelyre utólag többször is fel kellett vésni az áldozatok - a kutatások nyomán időközben pontosított - létszámát.
Az igazgató elismerte, első alkalommal a tantestület teljesen elutasította az emléktábla ötletét, másodjára viszont hozzájárultak a név nélküli változathoz. Hozzátette: a gimnáziumban már van egy emléktábla, amely kivétel nélkül az összes második világháborús áldozatra emlékezik. Siklósi Vilmos, az avatást kezdeményező zalaegerszegi zsidó hitközség elnöke azonban lapunknak úgy fogalmazott, a világháborús emléktábla összemossa a gyilkosokat az áldozatokkal.
Példaként a zsidó munkaszolgálatosokat említette, akiket magyar katonák tereltek az aknamezőkre, miközben ők maguk másnap meghalhattak a szovjetek elleni harcban. Siklósi kiemelte, tisztában vannak vele, hogy a holokauszt zalaegerszegi áldozatainak pontos számát talán soha nem ismerhetjük meg - mintegy 1200-an halhattak meg a 3200 deportált közül -, de ez szerinte csak ürügy, hiszen legalább hét diák nevét biztosan tudják. Éppen egyikük, Andor Imre kezdeményezte az emléktábla felavatását, aki túlélte Auschwitz-ot.
Siklósi egyébként a június 1-i zalaegerszegi holokauszt-megemlékezésen éles hangú beszédben kritizálta a Zrínyi gimnázium vezetését, a "Horthy-korszak mosdatása" miatt az alaptörvény preambulumát, valamint azt, hogy a - Fidesz-KDNP vezetésű - zalaegerszegi önkormányzat engedélyezte, hogy a nyilas szellemiséget tükröző, árpádsávos zászló lobogjon a közterületen. Az MTI tudósításából ezek a részek azonban kimaradtak.
