Most kérdés, hova viszik azt az évi 100 ezer tonna salakot, ami a szemétégetőben keletkezik. Ráadásul Budapest nem csak a 381 millió forint előleget veszítheti el, de az erre szánt 800 milliós uniós forrás is veszélybe került. Az üzlet meghiúsulásának oka a főváros szerint az, hogy a telek tulajdonosa a csömöri önkormányzat nem teljesítette az adás-vételi szerződésben foglalt vállalását, hogy 2014. május végéig az ingatlan tehermentesen, bányászati joggal együtt átadja.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes az ügyben többször is megkereste a település vezetőjét, sokáig nem kapott érdemi választ a bányászati jog megszerzéséről. Mára az is kiderült, akkor sem épülhetne meg a szeméttelep, ha Budapest hozzájutott volna a bányászati joghoz, mert a teleptől 350 méternyire lakóingatlan áll, öt bejelentett lakossal. A csömöri önkormányzat egy februári levélben olyan tájékoztatást adott, hogy a terület határának távolság a lakó- és üdülőterületektől mindenütt nagyobb, mint 670 méter.
Az ügyletben az is furcsa, hogy az első fővárosi ingatlanbecslés 160 millió forintra taksálta a terület értékét, majd egy hirtelen elrendelt újabb értékbecslés után ugrott meg az ár 660 millió forintra (plusz áfa). A csömöri önkormányzat kezdettől fogva 680 millió forintért hirdette a telket.