BÉT;FHB;Takarékbank;

- Az FHB bent van a Takarékbankban

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Posta Zrt. mint részvénytulajdonosok, a Magyar Takarék Zrt.-vel idén március 10-én kötöttek szerződést a Takarékbank Zrt. részvényeinek adásvételére. A tizenöt szövetkezeti hitelintézetek közel 75 százalékos tulajdonában álló Magyar Takarék (25,1 százalék az FHB tulajdonában van) egyedüliként tett ajánlatot a Takarékbank állami tulajdonrészére.

Hiába fizette ki a 9 milliárd forintos vételárat, nem juthat hozzá minden takarékbanki részvényhez a Magyar Takarék Zrt. A Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta a Takarékbankban együttesen birtokolt 54,85 százalékos részvénycsomagból a posta részének (19,31 százaléknyi) átadását ugyanis a Fővárosi Törvényszék megtiltotta, amíg az Alkotmánybíróság elé terjesztett panaszát el nem bírálja a taláros testület. Az ügylet megtörténtéről az MFB és a Magyar Posta közös értékesítési bizottsága tájékoztatta a sajtót hétfőn. Az FHB Jelzálogbank így is 8,88 százalékos közvetett részesedést szerzett a Takarékbankban - ezt már az FHB közzé tette a BÉT honlapján.

A magyar állam azzal, hogy az akkori tendert érvényesnek nyilvánította, valamint a mostani pénzügyi tranzakcióval úgymond "mossa kezeit", teljesítette a 2013. júliusában hatályba lépett integrációs törvényben vállalt kötelezettségét, miszerint átmeneti jelenlét után értékesíti az állami kézbe került részvényeket. Dávid Ferenc, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szóvivője, a VOSZ főtitkára lapunk érdeklődésére közölte: a Takarékbankban korábban tulajdonos két cégnek mint eladónak természetesen joga van arra, hogy tényszerűen beszámoljon arról, hogy pénzmozgás történt. Azonban ez az ügy jogilag még nincs lezárva, mivel még mindig az Alkotmánybíróság előtt van két beadvány, amelyek a takarékszövetkezetek önállóságát megszüntető integrációs törvény visszavonását indítványozzák.

A Takarékbank reménybeli új tulajdonosa, a Magyar Takarék Zrt. képviseletében tegnap megszólalt Vida József vezérigazgató is. Az MTI-nek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az alkotmánybírósági döntésig az integrációs törvény érvényes, és úgy értékelte, hogy a takarékszövetkezetek egyetértenek a rájuk erőltetett új irányvonallal.

Az energiaágazatot veszteségessé tette a kormány, a külföldi energiacégek válasza erre a tőkekivonás. Ez lehet a kivonulás előszele is, de elképzelhetőbb prózaibb ok is: ha egyszer nem érdemes itt beruházni, nem kell pénzt tartani itt.