Üdvözölték a német szociáldemokraták Angela Merkel pénteki kijelentését, amelyben a német kancellár minden korábbinál egyértelműbben állt ki az Európai Néppárt listavezetője, Jean-Claude bizottsági elnökké való kinevezése mellett.
Günther Oettinger német kereszténydemokrata uniós biztos pedig azt közölte, miután az Európai Néppárt szerezte meg a legtöbb mandátumot az EP-ben, az Európai Tanácsnak őt kellene kineveznie.
Támogatásáról biztosította Jean-Claude Junckert Daniel Cohn-Bendit, az európai zöldek leköszönő frakcióvezetője is. A Frankfurter Rundschaunak elmondta: bár sok kifogásolnivalója van Junckerrel kapcsolatban, mégis azt tanácsolja az európai parlamenti képviselőknek, álljanak mögé.
Hozzátette, a parlamentnek a következő, június 26-án és 27-én esedékes uniós csúcstalálkozóig világossá kell tennie az unió állam- és kormányfői számára: a volt luxemburgi kormányfőnek többsége van az EP-ben.
Szerinte a Juncker kinevezésével kapcsolatos vita során esély nyílott arra, hogy demokratikusabbá tegyék Európát. „Lehetővé kell tennünk az Európai Bizottság elnökének közvetlen megválasztását” – hangoztatta, kiemelve, erős parlamentre és elnökre van szükség.
Az EP választás után egyébként az európai szocialisták listavezetője, Martin Schulz a Zöldekkel kívánt szövetkezni, hogy mégis őt jelöljék bizottsági elnöknek, Cohn-Bendit azonban keményen bírálta a német szociáldemokrata politikust, mert állítása szerint „nacionalista kampányt” folytatott.
Még Alekszisz Tsziprasz, a görög baloldali radikális Sziriza vezetője, akinek pártja megnyerte az EP-választást hazájában, felsorakozott Juncker mögé. Elmondta, a Tanács nem választhat olyasvalakit bizottsági elnöknek, aki nem indult a választáson.
Alenka Bratusek szlovén kormányfő cáfolta, hogy hazája csatlakozott volna a brit, Orbán Viktor magyar és a svéd kormányfő alkotta „Juncker-ellenes fronthoz”.
Elmondta, azt támogatják majd, akinek a legnagyobb a támogatottsága. A volt luxemburgi kormányfő mellett állt ki Enda Kenny ír és Jyrki Katainen finn kormányfő is, azaz két olyan politikus, akiket szintén esélyesnek tartottak a Bizottság elnöki tisztségére.
A nyilatkozatokból kiderül, óriási teher nehezedik Herman Van Rompuyre, az Európai Tanács elnökére, akit az állam- és kormányfők az EP frakcióival való konzultációkra kértek fel a következő bizottsági elnök személyéről.
Berlinnek valamiféle kompromisszumot kell tennie David Cameronnak, hogy a brit kormányfő is jóváhagyja Juncker kinevezését. Ez azonban nem lesz könnyű.
A brit kormányfő ugyanis a Spiegel értesülései szerint Nagy-Britannia EU-ból való kilépésével fenyegetett arra az esetre, ha Junckert választanák meg bizottsági elnöknek.
Állítólag azt közölte: előbbre hoznák a népszavazást, amelyen a polgárok arról szavaznának, Nagy-Britannia a közösségben maradjon-e.
Juncker ezzel kapcsolatban azt közölte, a Bild am Sonntagban: Európa nem engedhet a nyomásnak, s július közepéig meg kell választani a Bizottság elnökének. Ugyanezen lap úgy értesült, hogy Francois Hollande elnök francia politikust látott volna szívesen a Bizottság élén a szocialista Pierre Moscovici személyében.
