A hétvégén több mint 12 ezer ember nyújtotta be kérvényét az Európai Unió tagállamaiból, hogy személyes adatait módosítsák, vagy töröljék a Google keresőóriás találatai közül. Az információt a Reuters brit hírügynökség tette közzé, majd később a kaliforniai vállalat is megerősítette azt. Eszerint átlagosan 7,2 másodpercenként új kérvény érkezik be a Google központjába. S bár ez a szám vélhetően idővel csökkenni fog ahogy alább hagy az újdonság ereje, csupán ezen 12 ezer kérvény elbírálása is rengeteg munkát ad a Google munkatársainak. Az EU-n belül a legtöbb beadvány (40 százalék) Németországból érkezett, Spanyolországból az űrlapok 14 százaléka, míg az Egyesült Királyságból 12 százaléka származik.
Az új online űrlapot pénteken hozták létre annak érdekében, hogy a cég megfeleljen az Európai Unió Bíróságának, az unió legmagasabb igazságügyi szervének május 13-án hozott rendeletének. A testület egy spanyol állampolgár, Mario Costeja González beadványára hozott előzetes ítéletében úgy határozott, megváltoztatja a keresőszolgáltatásokat üzemeltető cégek adatkezelési gyakorlatát az Európai Unión belül. Ez azt jelenti, hogy ha egy uniós állampolgár kérvényezi egy "elavultnak", vagy "nem relevánsnak" minősített, őt érintő személyes adat kezelését, így elsősorban annak törlését, a keresőcégnek az EU-ban jelenleg érvényben lévő, a személyes adatok védelméről szóló 1995-ös irányelvnek megfelelően végre kell azt hajtania.
A brit BBC felhívta a figyelmet a rendelet lényegére, miszerint az uniós bíróságnak két fontos, a modern demokrácia alapját jelentő alapelv: a szólásszabadság, az átláthatóság és az információ szabad áramlása, illetve a magánszférához fűződő jog, a személyes adatok feletti rendelkezés között kellett döntenie, s utóbbi mellett tette le voksát.
Ugyan az európai jog nem precedensrendszerben működik, a májusi ítélet vélhetően kellő alapot nyújt majd a tagországok hasonló ügyeiben való döntéshez. Ezt elősegítendő döntött úgy a Google, változtat az öreg kontinenshez való eddigi hozzáállásán, s elősegíti az uniós polgárok adatkezelési ügyintézését. Az új mechanizmusnak köszönhetően a felhasználók kérvényezhetik, hogy bizonyos, a személyüket érintő elavult, pontatlan, vagy akár káros adatok módosításra, vagy törlésre kerüljenek. Ehhez persze szükségünk lesz fényképes okmányokra (útlevél, személyi igazolvány), vagy jogi képviselőre, aki helyettünk eljár.
Emelett a Google létrehozott egy, a vezetőség tagjaiból és szakértőkből álló tanácsadói testületet, amely a hosszútávú stratégiát dolgozná ki e téren. A vállalatóriás ugyanis elvből ellene van bármilyen, a teljes internet átláthatóságát korlátozó intézkedésnek, ugyanakkor hajlik az egyensúlyra, amely a polgárok adatvédelmi aggodalmait megszüntetné. A ,,rights to be forgotten" (magyarul a felejtés joga) azzal fenyeget, hogy a következő generációk internetes kezdeményezései, ötletei, az újonnan beinduló, s gyorsan feltörő vállalkozások (startup) nehézségekkel találják szembe magukat, míg az autoriter, elnyomó rezsimek kezébe új eszközt ad az online kommunikáció meggátolására - fejtette ki Larry Page, a Google vezérigazgatója a Financial Times-nak adott interjújában.
A Google szóvivője lapunknak hozzátette: az uniós bíróság határozata arra kötelezi a céget, hogy nehéz döntéseket hozzon meg az egyének személyes adatai, és a közérdeklődésre számot tartó információk közt lavírozva.
