A javuló európai konjunktúra serkenti a magyar exportot, a választási gazdaságpolitika következtében növekszik a lakosság vásárlóereje - és ezzel egyes belföldi piacra termelő és szolgáltató cégek teljesítménye -, az EU-támogatások csúcsra járatása következtében pedig emelkednek a beruházások is - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss előrejelzésében. Az európai összehasonlításban is jó idei eredmények azonban nagyrészt fenntarthatatlanok - vélik az elemzés készítői.
Tény, hogy 2014 első negyedévében - igen alacsony bázishoz képest - a magyar GDP hét éve nem látott mértékben, 3,5 százalékkal emelkedett, s az EU-ban is csak a lengyel és román adat volt magasabb. A legtöbb ágazat dinamikusan növelte teljesítményét. Az ipari termelés 8,4 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipari 10 százalékkal emelkedett. A bővülésben elsősorban a járműgyártás, főként az autógyárak, és az ehhez kapcsolódó beszállító ágazatok eladásainak növekedése játszott szerepet. Ezzel összefüggésben hosszú idő után nemcsak a kivitel, hanem a belföldi értékesítés is emelkedett. Márciusban két éves visszaesés után, ha szerény mértékben is, de már az elektronikai ipar termelése is bővült. Az építőipari termelés több mint 20 százalékkal lett nagyobb, ebben nem kis szerepe volt a kedvező időjárásnak is.
A kiskereskedelmi forgalom 6,4 százalékkal, de a dohányforgalom megváltozott számbavételét figyelmen kívül hagyva is 4 százalékkal nőtt. Az adatok bizonytalanságát jelzi, hogy az áfa-bevételek ennél kisebb mértékben, az I. negyedévben csak 1,4 százalékkal, az első négy hónapban 3 százalékkal emelkedtek, miközben a pénztárgépek NAV-hoz kapcsolása miatt elvileg fehéredő hatásnak is jelentkeznie kellett volna. A munkanélküliek száma egy év alatt 2,9 százalékponttal, 8,1 százalékra csökkent. Ez nagyrészt a közmunka és a külföldi munkavállalás következménye, de az I. negyedévben végre a közmunkások nélkül is 2,3 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás.
A beruházások alacsony bázishoz viszonyított látványos növekedése az I. negyedévben is folytatódott (22,6 százalék), az év során azonban lassulás várható. Az I. negyedévben a bruttó és a nettó átlagkereset is 1,8 százalékkal, a közmunkások nélkül 6,4 százalékkal emelkedett. Az idei béremelések a versenyszektorban a rendkívül alacsony infláció miatt feltehetőleg elmaradnak a tavalyitól, a közmunkások száma és ezzel aránya pedig valamelyest csökkenni fog.
A magyar árszínvonal áprilisban 0,1 százalékkal csökkent. Az EU másik hat tagállamában is defláció volt, velük ellentétben a magyar adat elsősorban nem a piaci folyamatok, hanem a diktált rezsicsökkentés következménye: a maginfláció még 2,4 százalék volt. Az év hátralevő részében ugyan elkerülhetetlen a piaci áremelkedés, azonban az őszi újabb rezsicsökkentést is figyelembe véve az idei infláció 0,5 százalék körüli, esetleg ez alatti lesz.
A reáljövedelmek 3 százalék körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékos és a fogyasztás 2 százalék körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már aligha lehetséges. Az államháztartási hiány az első négy hónapban csaknem elérte az éves előirányzatot (96 százalék), a GDP-arányos államadósság pedig a tavaly év végi, mesterségesen alacsony 79,2 százalékról az I. negyedév végére átmenetileg 84,6 százalékra emelkedett. Mivel a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése már csak az EU-forrásokhoz való hozzáférés miatt is a kormány elsődleges célja, a 3 százalék alatti deficit elérése szinte biztosra vehető.
Ennek terhei közvetlenül feltehetőleg az üzleti szférát fogják érinteni, amelyet - a korábbi költségvetési kiigazításokból kiindulva - a cégek igyekeznek majd továbbhárítani a lakosságra.
