;

Széles Gábor;Alkotmánybíróság;Magyar Művészeti Akadémia;Fekete György;Dávid Katalin;

Szavaznak a közgyűlésen, középen Halász János államtitkár
és Fekete György elnök FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Kevesebb állam, több MMA

Fekete György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke úgy bocsátotta haza a köztestület tagjait a tegnapi közgyűlésről, hogy jegyezzék meg, az Alkotmánybíróság róluk szóló határozatával nincs semmi tennivaló. Dávid Katalin művészettörténész viszont lelkiismeret vizsgálatot kezdeményezett. 

Halász János kultúráért felelős államtitkár szerint az országgyűlési választások során nemcsak a Fidesz-KDNP eddigi munkáját erősítették meg a választók, hanem az alaptörvényt is, melyben az is szerepel, hogy Magyarország védi a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tudományos és művészeti szabadságát. Így tehát az MMA-t is megerősítette a voksolás.

Előkerült a botrányos egyiptológus
Vörös Győző a közgyűlés előtt az MMA égisze alatt folyó jordániai Mahenus várkastélyának feltárásáról számolt be. Mint ismeretes Vörös Győzőhöz fűződik a magyar tudományosság egyik legnagyobb botránya.
A televíziós műsorban Indiana Jones jelmezt húzó Vörös komoly politikai, gazdasági és média támogatást tudott maga köré szervezni az első Orbán-kormány alatt. S persze "eredményeket" is produkált cserébe.
A Thot hegyi ásatásán feltárt, királysírokra távolról sem hasonlító középkori üreget kinevezte Montuhotep Szanhkaré fáraó sírjának. A benne található kopt freskót pedig ezer évvel korábbra datálta.
Elfelejtve megemlíteni, hogy a falképet Kent R. Weeks korábban már leközölte. A régész és egyiptológus szakma számára az első pillanatban világos volt, hogy áltudományos bejelentésről van szó. Vörös tudományos publikációt soha nem készített felfedezéséről.
Most az MMA közgyűlésén elmondta, hogy a részben a gyógyszergyáros Béres család finanszírozta jordániai feltárást pályázaton nyerte a helyi régészeti hivataltól, s Makovecz Imre adta mellé néhány építész munkatársát, arról nem beszélt Vörös Győző egyiptológus, hogy ki volt a régész a csapatban.
Állítása szerint az erőd volt a bibliai Herodes palotája, itt fejezték le Kereszető Szent Jánost. Vörös szerint rekonstruálták is Jordániában a palota egy részét, bemutatott egy digitális képet, s azt állította: ilyen volt a terem, ahol Salome táncolt, majd könnyeivel küszködve emlékezett Makoveczre.
Vörös publikációi közül egy amerikai magazint, a Biblical Archaeology Review-t említette, s egy plakátot is bemutatott, melyen az állt, hogy a British Múzeumban tart előadást októberben. Vöröst az MMA tiszteletbeli tagjává választották.

Halász János felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) minapi MMA-t érintő határozata nem írt elő semmilyen jogszabályi kötelezettséget az Országgyűlés számára, ezért tehát Halász szerint az Ab határozat is megerősítette az MMA-ban folyó munkát.

Így tehát lezárult a Művészeti Akadémia megalapításának folyamata, kiépült a jogszabályi környezet, elindult az intézményesülés.

Mint ismeretes, az alkotmánybíróság megállapította, hogy az akadémiát köztestületté nyilvánító törvény nem áll összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralizmus követelményével, mert egy civil szervezetettől, melyből az akadémia létrejött, nem várható el az értéksemlegesség.

Ám nem semmisítette meg a törvényt, mondván az veszélyeztetné a jogbiztonságot. Annyit jegyzett meg, hogy "az MMA szervezetének, összetételének meg kell felelnie a művészeti szabadság alkotmányos értékének".

"Felújítottuk a Pesti Vigadót, és az a közösség kapta, ahol a legjobb kezekben van - mondta Halász - akik bebizonyították, hogy nyitottan tudják azt működtetni."

Az államtitkár szerint ezt azzal tették meg, hogy a megnyitó után máris bekapcsolódtak a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjába, a Műcsarnokban pedig nemsokára megnyílik az Építészeti Szalon.

Mint lapunk korábban megírta, a BTF befogadott programjain kívül mindössze négy nyilvános programot rendeztek a márciusi megnyitó után a Vigadóban, a Műcsarnoknak még nincs kinevezett vezetője, és csaknem fél év kellett az MMA-nak, hogy első kiállítást létrehozza.

"Tovább erősítjük a MMA kultúrstratégiai szerepét" - tette világossá Halász János. S elmondta, a Nemzet Művésze díj mintájára át kell tekinteni azt, hogy a többi művészeti díj és a kultúrafinanszírozás tekintetében hogyan tud együttműködni az állam és az MMA "Kevesebb állam, több Művészeti Akadémia" - adta ki a jelszót a kultúráért felelős államtitkár.

Mint ismeretes, korábban felvetődött, hogy

az MMA átveszi a Nemzeti Kulturális Alap szerepét, ám eddig csak kurátorokat küldhetett a legnagyobb kultúrafinanszírozó alapba. 

Fekete szerint a legkiemelkedőbb eredmény, hogy megszerezték a Pesti Vigadót, és a Műcsarnokot. Kiderült, a jövőben a Budapesti Tavaszi Fesztivál is az MMA által szervezett éves szalon kiállításhoz kapcsolódik.

Az UNESCO székházában Párizsban mutatkozik be a Fekete által még "gőgicsélőnek, totyogónak" aposztrofált Magyar Művészeti Akadémia.

November 5-én pedig átadják a Nemzet Művésze díjakat. Fekete szerint úgy menjenek haza az akadémikusok, hogy tudják, semmi dolguk nincs az Ab határozattal.

Dávid Katalin művészettörténész szerint azért meg kell vizsgálni a lelkiismeretüket, hogy nincsenek-e a művészeti minőségen kívül más elfogultságaik, kritériumaik a tagfelvétellel kapcsolatban.

A közgyűlés elfogadta az elnök, a főtitkár, a felügyelő bizottság beszámolóit, módosították az alapszabályt, eszerint a köztestület munkájába bevonnak nem akadémikus művészeket is.

Kiosztottak elismeréseket: Széles Gábor "kivételes vállalatvezetői és gazdasági stratégiaalkotó eredményei mellett a nemzeti média támogatásáért, közéleti és közösségi tevékenységéért" az MMA aranyérmét kapta.

MMA nagydíjban részesült Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató, életműdíjat kapott Nemeskürty István író "a magyarság felemelkedéséért bátran vállalt szolgálatáért", az írói díjat Szakolczay Lajos irodalomtörténész kapta.

Az MMA Kováts Flórián-emlékérmét Kucsera Tamás Gergely filozófus, az MMA főtitkára kapta "több mint másfél évtizedes sokoldalú kultúraszervező tevékenysége mellett végzett kiemelkedő kulturális, oktatási és művészetigazgatási munkásságáért."

A közgyűlés új rendes és levelező tagok felvételéről is szavazott. Rendes tag lett: Golda János építész, Fekete Vince költő, Bogányi Gergely zongoraművész.

Levelező tag lett Sulyok Miklós, Tóth Klára, Bertha Zoltán, Dvorszky Hedvig, Sturcz János, Sipos János, Ablonczy László, Solymosi Tari Emőke.

Öröm bámulni a sok falatozó, iszogató embert a vasárnap estig a Millenárison nyitva tartó Gourmet Fesztiválon. Akár úgy is érezhetjük, hogy egy másik Magyarországon vagyunk. Olyanon, ahol jóban vagyunk egymással, képesek vagyunk figyelni a másikra, és tudjuk élvezni az életet.