A fő vádlott Hagyó Miklós korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettes ügyvédje, Kádár András mindezt lapunknak megerősítve elmondta: tudomásul veszik a Kúria döntését, mellyel "visszahelyezte" a pert Kecskemétre, de a lépés törvényességét nem ismerik el, hiszen az "akármire hivatkozott is a Kúria, ellentmond az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének, mellyel megsemmisítette az ügyáthelyezést lehetővé tevő jogszabályt alaptörvény-ellenesség miatt." Kádár szerint emiatt nemzetközi jogorvoslatot is igénybe vehetnek, vagyis a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak.
Megírtuk, a tárgyalás "újrakezdése" önmagában is érdekes, mert több hónapnyi illetékességi huzavona következménye. Ennek előzménye a büntetőpernek a helyileg illetékes Fővárosi Törvényszékről vidékre helyezése volt 2012 elején, ám ezt az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly decemberi döntése felülírta, hiszen megsemmisítették az úgynevezett ügyáthelyezés intézményét. Vagyis azt a jogszabályt, amely alapján a 2012. január elsején az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élén hivatalba lépett Handó Tünde - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - a budapesti bírák leterheltségére hivatkozva az ügyet Kecskemétre helyezte át.
Az Ab döntése alapján a vidéki bíróságok nyolc eljárást - köztük a Hagyó- és a Sukoró-pert is - "visszadobtak" a Fővárosi Törvényszéknek, amely azonban szintén nem tartotta magát illetékesnek, így a végső szót a Kúria mondta ki: az Ab világos állásfoglalása ellenére visszahelyezte az ügyeket a vidéki törvényszékekre.
Csakhogy közben hónapok teltek el, az idő múlásának pedig nagy jelentősége van. Mivel a Hagyó-per kiemelt ügy - e kategória az Orbán-kormány igazságszolgáltatási "reformjának" terméke, mint az Ab által megsemmisített Handó-jogkör is -, vonatkoznak rá az eljárás gyors lefolytatását célzó rendelkezések. Így például a büntetőeljárási törvénynek az a passzusa, amely szerint "a tárgyalást három hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni".
Vagyis kiemelt jelentőségű ügyben két tárgyalás között elvileg nem telhet el több mint három hónap, különben az eljárást elölről kell kezdeni. Ez régen lejárt, hiszen csak azóta, hogy az Ab-határozat alapján a Kecskeméti Törvényszék december 16-án kimondta saját illetéktelenségét, már több mint öt hónap telt el. Tehát az eljárás elölről kezdődik, de azért nem úgy, mintha a 2012. június 13-i első tárgyalás óta megtartott csaknem ötven tárgyalási nap és a legalább ennyi tanú meghallgatása meg sem történt volna.
Az eddigi vallomásokat négy-öt nap alatt felolvassák - várhatóan majd a nyári ítélkezési szünet után szeptemberben következő újabb tárgyalásokon -, majd folytatódhat az eljárás.
-
Hagyó már 4:0-ra "vezet" a magyar állammal szemben
-
Strasbourgban pert nyert tavaly
-
Újra az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak
A Hagyó-perben egyelőre a vád nem áll jól. Az állítólag szükségtelen BKV-s szerződések közül egyre több kerül ki a vádiratból, amivel csökken az elkövetési érték is. A perben sok szereplő visszavonta a Hagyóra nézve terhelő vallomását - részben saját elhatározásból, részben a védői kérdések és okirati bizonyítékok hatására.
A vád szempontjából kulcsszereplő volt BKV-vezér, Balogh Zsolt például a bírósági vallomásában már azt állította, azért fogalmazott meg a 2010-es választási kampányban terhelő állításokat - többek közt Hagyó Miklósról -, hogy megfeleljen az elvárásoknak, illetve elkerülje a börtönt.
A korábban a rendőrségen tett, másokra nézve terhelő vallomásaikról többen elmondták, azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, "kényszervallatás" hatására tették. Elmondásuk szerint a nyomozók Hagyóra és környezetére kértek terhelő vallomásokat a szabadságukért cserébe, de volt olyan vádlott is, akit arra próbáltak rábírni, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányfőre valljon.
Balogh Zsolt nyomozati vallomására épült amúgy az ügy leglátványosabb vádpontja, az elhíresült Nokia-dobozos pénzátadás is, ám az így átadott tízmilliós kenőpénzekről szóló történetet Balogh utóbb visszavonta.
Eközben Hagyó már 4:0-ra "vezet" a magyar állammal szemben. Megírtuk, tavaly nyáron az ügyészség megszüntette a nyomozást a volt politikus ellen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010 decemberében tett feljelentése alapján. Még 2010 nyarán, röviddel Hagyónak a most a Kecskeméti Törvényszék előtt folyó BKV-s büntetőeljárásban való meggyanúsítása után az ÁSZ ellenőrzést tartott a fővárosi önkormányzatnál, majd feljelentést tett Hagyó ellen több szerződés miatt. A vizsgálat azonban nem állapított meg bűncselekményt.
Hagyót a bíróság egy kapcsolódó ügyben előzőleg már felmentette. A kecskeméti BKV-perhez kapcsolódóan pedig megállapították, hogy Hagyó a vagyonát törvényes, ellenőrizhető módon szerezte.
Negyedikként pedig Hagyó Strasbourgban is pert nyert tavaly: az Emberi Jogok Európai Bírósága tavasszal kimondta: a volt MSZP-s főpolgármester-helyettest a nemzetközi egyezményeket sértő módon tartották hónapokig előzetes letartóztatásban. A bíróság több millió forintnyi kártérítést ítélt meg Hagyónak azért, mert az őt fogva tartó hatóságok megszegték az embertelen bánásmód tilalmát és a személyi szabadságához, valamint a jogorvoslathoz való jogát.
A korrupciós vádak miatt 2010 májusától 2011 februárjáig előzetesben tartott Hagyót egyébként előbb házi őrizetbe helyezték, később ezt is enyhítették, és a BKV-perben már szabadlábon védekezik.