A Daily Mail szerint a könyv szerzője, aki a I. világháború után Olaszországban élt, és Toszkánában írta regényét, kiadójának, Martin Seckernek olasz feleségét, Rinát tette meg a lázadó, a testi-lelki szerelemre éhes Connie modelljének. Richard Owen irodalomkritikus azt állítja, hogy a két nő életében számos párhuzam, a házastársi frusztráció, a magány és a házasságon kívüli kapcsolatok. Owen úgy tudja, hogy Lawrence felesége, Frieda egyszer nyilvánosság előtt is közölte: „Rina, Te vagy Lady Chatterley.” Arra azonban nincsen bizonyíték, hogy a regényben leírt szex-jelenetekhez adott-e a „Múzsa” konkrét ihletet. De ez sem kizárt, mert Owen szerint ugyancsak Rináról mintázta Lawrence a Nap című novellájának Julietjét, aki szintén nem volt híján erotikus fantáziának.
A Lady Chatterley először Firenzében jelent meg 1928-ban, „erkölcstelensége” – vagy inkább a képmutató angol nagypolgári társadalomról írt éles kritikája – miatt Nagy-Britanniában csak 1960-ban adták ki, a szerző halála után 30 évvel. Elvégre mégis csak botrány, hogy egy előkelő családból származó asszony, akinek férje ráadásul háborús hadirokkant, kikezd holmi paraszti származású kertésszel! A könyv igazi diadalútját csak ezután, az egész világot felgyújtó szexuális forradalom és a feminista mozgalmak csúcspontja idején kezdte meg.
