Alkotmánybíróság;közgyűlés;Szentföld;Magyar Művészeti Akadémia;

- A Szentföldről az MMA mai közgyűlésén

A Magyar Művészeti Akadémia közgyűlést tart ma a Vigadó dísztermében. A napirendi pontok között szerepel, többek között, az elnökség, az elnök, a főtitkár beszámolója a tavalyi év tevékenységéről. Az MMA etikai kódexének elfogadása, az alapszabály módosítása, az MMA rendes tagjainak, illetve levelező tagjainak a megválasztása.

Érdekesség, hogy az ülés az évekkel ezelőtt szakmai botrányokba keveredő Vörös Győző ókorkutató előadásával indul a Szentföldi magyar ásatások a Holt-tenger partján, Jordániában címmel.

Emlékezetes, hogy az Alkotmánybíróság a minapi határozatában kimondta, hogy az MMA megalapítása nem állt összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító alaptörvényi rendelkezéssel, de az AB utólag már nem tudott, nem akart ezzel foglalkozni.

A köztestület tagságának mindenkori összetétele, szervezeti felépítése és működése meg kell hogy feleljen a művészeti szabadság alkotmányos értékének - rögzítette úgynevezett alkotmányos követelményként az AB, mely azonban nem semmisítette meg az MMA-t létrehozó törvénynek a taggá válásra vonatkozó rendelkezéseit, hiszen ezzel lényegében visszamenőlegesen megszüntetné a köztestületet, az pedig a jogbiztonságot sértené.

Kérdés, hogy az Alkotmánybíróság által felvetett problémák valamilyen formában felvetődnek-e az akadémia mai közgyűlésén.

Ha egy performanszt egy elhagyatott gyárépületben mutatnak be, a néző már jó előre sejtheti, hogy amit látni fog, az mindenképpen szokatlan lesz. Pláne, ha az előadás kedvéért az ódon belső teret úgy rendezték be, mint egy polgári lakást. A nézők patyolatfehér kanapékon foglalnak helyet, előttük dohányzóasztalok, a kanapék mellett állólámpák. A tánc, a színház és a performansz műfaji határain mozgó Artus Társulat így várta a nézőket az Ulysses nappalija című előadásukra a Fonó Budai Zeneház mögötti gyárépületben.