A tervek szerint a jövőben meg lesz szabva, hogy összesen az adós jövedelmének legfeljebb hány százalékát költheti hiteltörlesztésre, és a bankoknak ezt a hitelbírálatnál meg kell vizsgálniuk. A jegybank is gondol a nagycsaládosokra: az adóstársak jövedelmei összeadódnak, de az eltartottak számát nem venné figyelembe a szabályozás.
Ennek fő oka, hogy ezzel merev, adminisztratív módon korlátozná a nagycsaládos háztartások hitelhez jutását - derül ki a dokumentumból. A szerzők ugyanakkor hozzáteszik, a bankok a hitelbírálatnál várhatóan figyelembe veszik az eltartottak számát is. Míg a jövedelemarányos törlesztőrészlet az adóst, a hitelfedezeti arányok szabályozása elsősorban a hitelezőt védené a jegybanki tanulmány szerint. Erről azonban részletek nem derülnek ki a jegybanki anyagból. A jövedelemarányos törlesztőrészlettel kapcsolatban is épp a lényeget nem közlik egyelőre: a törlesztésre fordítható százalékot. Ennek mértékén múlik ugyanis, hogy lesz-e értelme az új szabályozásnak.
Az MNB közgazdászai szerint a változásokra azért van szükség, mert a "globális pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a rendszerszintű kockázatok felépülésének megakadályozására a pénzügyi intézmények pusztán egyedi szintű szabályozása nem elégséges, azt ki kell egészíteni a rendszer egészét kezelni képes, úgy nevezett makroprudenciális szabályozói eszközökkel is."
jegybank ezzel a túlzott eladósodást szeretné megakadályozni, meglátása szerint ugyanis "a túlzott hitelnövekedési dinamika hosszabb távon egyrészről veszélyeztetheti az ügyfelek létbiztonságát, másrészt a romló portfolióminőségen keresztül rontja a bankok tőkemegfelelését, így pedig a fenntartható gazdasági növekedés egyik jelentős korlátját jelentheti." Szakértők azonban arra figyelmeztetnek: a túl szigorú szabályozás hasonlóképpen veszélyezteti a növekedést mert a visszafogja az egyébként is lanyha hitelezést.