A múltszázad egyik legnagyobb színészóriás, Charlie Chaplin, 1930-ban ezt írta, hogy "nagyon rossz érzés látni, amikor egy súlyosan beteg egyén, akinek gondjai vannak pszichiátriai területen, elkezdi saját magát bohócnak érezni, ezzel megalázva egy nagyon nehéz szakmát. Megszoktuk ezt sajnos, mert ilyesmivel gyakran találkozunk".
Amikor olvastam, hogy Kerényi Imre, volt rendező, most meg a miniszterelnök megbízottja az Új Színházban buzilobbiról meg "egyik lábukon kék, másikon zöld harisnyát viselő" emberekről beszélt, megértettem, hogy ez az ember, sajnos nem egészséges.
Egy volt művész, ma egy ilyen magas beosztásban, megengedheti magának megalázni a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, megalázni a volt kollégáit, rendezőket és dramaturgokat? Kimondhat olyan marhaságot, hogy "létre kell hozni egy ellen egyetemet a Ludovikán belül, ahol tanulnának a jövő színészei és rendezői".
Nem akarom megismételni az összes hülyeségeket, amit ez az ember összehozott a Keresztény Színházi Fesztiválon az Új színházban, de ha mindez egy igazi demokratikus országban hangzik el, Kerényit már mindenki leírta volna, páros lábbal lenne kirúgva mindenhonnan.
De nálunk, az olyanok, mint Kerényi, nyugodtak lehetnek, mert egy hajuk szála sem fog elgörbülni. Még talán meg is dicsérik, hogy jól oda mert mondani a Miszter Senkiknek. Ilyen "csodálatos országban" élünk.