A szakértő emlékeztetett: korábban sokan azt jósolták, hogy a választások eredménye alapján a 30 százalékot is meghaladhatja az euroszkeptikusok aránya az EP-ben, és ez alapjaiban forgathatja fel a közös törvényhozást. Bár a korábbiakhoz képest valóban megnőtt az euroszkeptikusok aránya az EP-ben, nem lépte át azt a szintet, amely gátolná a parlamentet abban, hogy segítse az európai integráció továbbfejlesztését, például a szorosabb gazdasági kormányzás irányába - mutatott rá.
Gálik Zoltán kiemelte: egyértelmű, hogy a választás protestszavazás volt a tagállami kormányok politikája ellen. Véleménye szerint különösen aggasztó ez két ország - Nagy-Britannia és Franciaország - esetében, amelyek az EU legnagyobb tagállamai közé tartoznak.
Az, hogy Franciaországban nyerni tudott a Nemzeti Front (FN), amely "elsősorban a nacionalizmusával és az Európa-ellenességével tűnik ki, és az antiszemitizmusát megpróbálta levetkőzni", mindenképpen hosszú távon meghatározhatja a francia belpolitikát - vélekedett. Hozzátette: megbomolhat "a jelenlegi jobboldali-baloldali váltógazdaság", és hárompártivá válhat az ország.
Az elemző arra is kitért, hogy Németországban, amely az európai integráció egyik nyertese, a vasárnapi eredmények megfelelnek a tavaly őszi parlamenti választás eredményének, bár az ottani euroszkeptikus párt is bekerült az EP-be. Az FN előretörése meglátása szerint kárt okoz az unió "motorjának számító" francia-német tandemnek.
Gálik Zoltán Nagy-Britanniával kapcsolatban elmondta: komoly következményei lehetnek annak, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) nyerte az EP-választást. A britek elindítottak egy felülvizsgálati programot, amely 2013-2014-ben megvizsgálja az uniós hatásköröket, majd javaslatokat tesz az átalakításukra - idézte fel. Hozzáfűzte: most a konzervatív kormány rákényszerül, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzen erre.
Megjegyezte: még nem tudni, mennyire borítja fel az eddigi brit pártszerkezetet az EP-választás eredménye. Azzal kapcsolatban, hogy Olaszországban, Ausztriában, Görögországban, Hollandiában, Finnországban és Svédországban is előretörtek az euroszkeptikusok, egyelőre megjósolhatatlannak mondta, hogy mindennek milyen hatása lesz az általános választásokra.
Beszélt arról is, hogy 2008 óta az egyik legsúlyosabb gazdasági válság söpört végig a világon. 2009-ben korai lett volna úgy értékelni, hogy az akkori EP-választás erre adott válasz lett volna, az idei voksoláson azonban már éppen ez történt, még akkor is, ha elsősorban a tagállamok gazdaságpolitikája vezetett a krízishez - mondta.
Gálik Zoltán szerint a vasárnapi szavazatok a politikai elittel és a válságkezeléssel szembeni elégedetlenséget fejezték ki, bár nem biztos, hogy a baj okozóját találták el. Az EU-nak ugyanis nincsenek meg a megfelelő gazdaságpolitikai lehetőségei a helyzet kezelésére, és amit megtehetett az ügyben az Európai Unió, azt megtette - hangsúlyozta az elemző.
