Az Európai Bizottság (EB) 111 millió euróval támogatja a szegedi ELI (Extreme Light Infrastructure) lézerközpont kialakítását - adta hírül az MTI. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
Közölte, hogy a brüsszeli euró milliókkal teljes egészében biztosított a tudományos nagyberuházás első ütemének finanszírozása, hozzátéve: döntésével az EB elismerte a kormány által végzett hosszú előkészítő munkát, a beruházás azonban csak akkor lesz Magyarország sikere, ha a majdani központban születő tudományos eredményekből a gyakorlatban is hasznosítható technológia születik.
"A kormány éppen ezért is biztosít a most induló uniós költségvetési ciklusban az előző hét évben fölhasznált 200 milliárd forintnál lényegesen nagyobb összeget, 700 milliárd forintot kutatás-fejlesztésre és innovációra" - jelentette ki az államtitkár a fejlesztésről tartott sajtótájékoztatón.
A brüsszeli testület szerint a "szuperlézer" nagy hatással lehet a
biológiai, vegyipari, energiaipari és orvosi kutatásokra. Dr. Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. koordinációs igazgatója
a Népszava megkeresésére elmondta: a jövőbeni lézeres kutatóközpontban folyó alapkutatások elsősorban a molekuláris biológia, az anyagtudományok, az optika és a fizika egyéb területeire fókuszálnak majd, a kutatások során szerzett tapasztalatok pedig közvetett eredményeket hozhatnak az elektronika, a telekommunikáció, a gyógyszeripar vagy a mezőgazdaság vonatkozásában.
A lézerközpont mindemellett gazdasági és oktatási szempontból is nagy hatással lehet Szegedre, hiszen a beruházás várhatóan mintegy 400 új munkahelyet teremt majd, és számos kutatási és üzleti beruházást vonzhat a világ minden részéről a város térségébe - ezzel a nemzetközi tudományos élet egyik regionális központjává válhat, új perspektívát kínálva a hazai és nemzetközi kutatóközönség számára.
Dr. Tölgyesi Viktória mindemellett kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a beruházás jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar kutatók hazatelepüléséhez, külföldi szakemberek vonzásához és újabb munkahelyek teremtéséhez.
Johannes Hahnt regionális politikáért felelős uniós biztos szerint a szegedi szuperlézerrel "Magyarország Romániához és Csehországhoz hasonlóan lehetőséget kap, hogy határozottan felkerülhessen Európa kutatási térképére, megtartsa magasan képzett munkavállalóit, megfordítva ezzel az agyelszívást."
"A humán erőforrás fejlesztés mellett az oktatást is kiemelten kezeljük, hiszen célunk, hogy hazai egyetemek, kutatóintézetek valamint Társaságunk együttműködésében egyetemi, főiskolai kurzusok, tréningek, nyári iskolák megszervezésére, nemzetközi hálózat kiépítésére kerüljön sor, ezáltal a szakirányok elvégzését követően minél több ELI tudomány területén jártas szakember kerüljön ki a hazai felsőoktatási intézmények padjaiból" - hangsúlyozta az ELI koordinációs igazgatója.
Tölgyesi Viktória azt is elmondta, hogy mindezek érdekében különböző ösztöndíj csereprogramokat és tréning programokat dolgoznak ki, amelyek segítségével a fiatal kutatók mélyíthetik szakmabeli tudásukat - az ELI érdekében.
Az építkezés már megkezdődött, dr. Tölgyesi Viktória tájékoztatása szerint a kutatóközpont kivitelezési szerződésének április 3-ai megkötését követően az építkezés a tervezett ütemben folyik, jelenleg az "A" épülethez tartozó mélyépítési munkálatokat végzi a kivitelező, a résfal építése 90 százalékos előrehaladottsági állapotban van.
"Az építkezés során olyan egyedülálló alapozási technológiát kell majd a szakembereknek alkalmazniuk, amelyre Európában eddig még nem volt példa" - emelte ki a koordinációs igazgató, hozzátéve: "a rendkívül szigorú rezgésvédelmi előírások miatt a különleges megoldásokat igénylő, speciális alapozási munkák tervezetten kilenc hónapot vesznek igénybe."
A szegedi tudományos létesítmény megépülésével az ELI harmadik pillére jön létre az Európai Unióban: az elsőt Csehországban kezdték el építeni 2012-ben, 236 millió euró uniós támogatással, a második központ építése egy évvel később kezdődött Romániában, ez a projekt 180 millió euró támogatást kapott Brüsszeltől. Várhatóan lesz egy negyedik kutatóközpont is, ennek helyszínét azonban még nem választották ki.
