Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának bevezetése, 1979 óta minimális mértékben ugyan, de növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtt tartott EP-választáson 43 százalékos volt a részvételi arány. Az első, 1979-es közvetlen választáson még 61,99 százalékos volt a részvételi arány, ez süllyedt az évek során fokozatosan 45 százalék alá. A legnagyobb visszaesés 1994 és 1999 között következett be, amikor 56,67 százalékról 49,51 százalékra zuhant a részvételi arány.
MTI:G0230
A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány csak Belgiumban, Luxemburgban és Olaszországban volt. Az első két országban azonban kötelező a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választásokat is tartottak. Húsz százalék alatti volt a részvétel Csehországban és Szlovákiában. Az első előrejelzések szerint az új, 751 fős EP-ben is a jobbközép, illetve balközép Európa-párti erők dominálnak majd, annak ellenére, hogy az euroszkeptikusnak mondott képviselők száma mintegy megduplázódik.
Magyarországon a fél órával a zárás előtti adatok szerint a szavazásra jogosultak 27,64 százaléka adta le voksát. Országosan Budapesten (36,42 százalék), vidéken Vas megyében (29,34 százalék) volt a legmagasabb a választási részvétel, míg a legalacsonyabb (22,86 százalék) Hajdú-Bihar megyében.