Juhász Attila, a Political Capital elemzője a HírTV EP-választási műsorában kiemelte: az első, 1974-es választás óta minden választáson kevesebben vesznek részt a megelőző ciklushoz képest. Ezt az unióban is érzékelik, próbálnak is ez ellen tenni, de most nem sikerült. Az elemző szerint a választáson megjelentek száma annak a közérzetnek a lecsapódása, hogy "Brüsszel túl messze van", és ez nemcsak az unió politikája, hanem a kommunikációja miatt is kialakulhatott.
G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója ugyanakkor a távolmaradás okát abban vélte felfedezni, hogy az Európai Unió működése személytelen, bürokratikus, ami elborzasztja az állampolgárokat. Szerinte a következő ciklusban a parlamentnek komoly kihívással kell megbirkóznia: közelebb kell hoznia magát az emberekhez.
Kiszelly Zoltán szerint a magyarországi részvételi adatok alapján akár kisebb pártok is jó eredményre számíthatnak a vasárnapi európai parlamenti választáson, mert Budapesten - ahol a legmagasabb volt a részvétel - több szavazójuk van. A politológus a Kossuth Rádió EP-választási műsorában kifejtette: az, hogy Budapesten, illetve az ország nyugati részében sokkal magasabb volt a választási részvétel, azt jelenti, azok a pártok számíthatnak jobb eredményre, akiknek Budapesten és az ország nyugati részében erősebb a bázisuk.
Kitért arra, hogy az ország nyugati részén - például Vas megyében -, ahol magas volt a részvétel, az a jobboldalnak, a Fidesznek kedvez, mert ott az áprilisi országgyűlési választáson ők értek el jobb eredményt. Az viszont, hogy Kelet-Magyarországon - ahol tavasszal jó eredményeket ért el a Jobbik - jellemzően alacsony volt a részvétel, azt jelentheti, hogy az ő szavazóik most nem mentek el. Kiszelly Zoltán szerint két kérdésre kell figyelni. Az egyik, hogy a Jobbik vagy az MSZP lesz-e a második legtámogatottabb párt. Továbbá, a kisebb pártok közül egy vagy több jut-e be az EP-be az 5 százalékos "álomküszöb" átlépésével, azt mutatva, érdemes rájuk voksolni.
A mostani eredmény a politológus szerint az őszi választásokig meghatározza majd a politikusok, illetve pártok kommunikációját. Az ellenzéki pártok számára ez a valódi tétje a szavazásnak - mondta Kiszelly Zoltán. A mostani eredménytől függ például az is, hogy Budapest esetében a frakciók, pozíciók elosztásánál milyen erős alkupozíciójuk lesz majd - tette hozzá.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 27,64 százaléka adta le szavazatát Magyarországon. Országosan Budapesten (36,42 százalék), vidéken Vas megyében (29,34 százalék) volt a legmagasabb a választási részvétel, míg a legalacsonyabb (22,86 százalék) Hajdú-Bihar megyében.