Bulgáriában az ellenzéki Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) tömörülés végezhetett az élén az exitpoll-felmérések szerint. Három közvéleménykutató is közzétette előrejelzését, a GERB a Mediana intézetnél 27,9, az Alpha és a Gallup mérése szerint 28,4-28,6 százalékot érhetett el. A kormányzó Bolgár Szocialista Párt (BSP) 19-20 százalékot szerzett, a Jogok és Szabadságok Mozgalma (DPS) 12, a Bulgária Cenzúra Nélkül tömörülés 9,5 százalékot érhetett el. A Reformista Blokk a Medianánál 7,3, a Gallupnál 6,4, az Alphánál 6,8 százalékon állt. Az exitpoll-adatok szerint a két szélsőséges tömörülés valószínűleg nem lépte át a küszöböt, sem az Ataka, sem a Nemzeti Front Bulgária Megmentéséért nem jut az EP-be. Rosen Plevneliev bolgár elnök a voksolás előestéjén tévébeszédben buzdított a részvételre, az EU-ra leselkedő súlyos veszélynek mondta az euroszkepticizmust, a reformellenességet és az apátiát. Bulgáriában nem esett vissza a választási részvétel, a Gallup úgy becsülte, 2,4-2,6 millió bolgár választó adhatta le szavazatát, Burgasban mentek el legtöbben szavazni, Ruszéban a legkevesebben.
Görögországban a baloldali radikális, az uniós mentőcsomagot mereven ellenző Sziriza végzett az élen 26,7 százalékkal, 22,8 százalékhoz jutott a konzervatív Új Demokrácia. A szélsőjobboldali Arany Hajnal megerődítette harmadik helyét a görög politikai palettán 9,9 százalékkal. A baloldali Olajfa koalíció, amelynek a szocialista párt is tagja, 8,1 százalékjoz jutott, a televíziós műsorvezető, Sztavrosz Teodorakisz által alapított To Potami (A folyó) 6,7, illetve a kommunisták pedig 6 százalékon végeztek.
Ciprus hat főt delegálhat az EP-be. A Nikosz Anasztasziadisz elnök-fémjelezte jobbközép Demokrata Tömörülés (DISY) végzett az élen 37,85 százalékkal. A baloldali Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) lett a második 26,6 százalékkal. A Demokrata Párt végzett a harmadik helyen 10,85, a szociáldemokrata EDEK a negyedik helyen 7 százalékkal, a Polgári Szövetségre pedig 6 százalék szavazott.
Portugáliában szoros versenyben a Szocialista Párt végzett az élen az EP-voksoláson, a szavazatok 30-34 százalékával 7-9 mandátumot szerezhettek. A jobboldali szociáldemokraták vezette pártszövetség 25-29 százalékkal 6-8 mandátumot nyerhetett el az exitpoll szerint. Az RTP felmérése alapján Rui Tavares új pártja, a Szabadság (Partido Livre) nem szerez mandátumot. Öt portugáliai megyében, 12 választókerületben nem nyitottak ki a szavazóhelyiségek, bojkottálták a voksolást, helyi ügyek miatt, mintegy 12 ezer ember nem tudta leadni voksát.
Írországban pénteken tartották az EP-választást, s a hollandokhoz hasonlóan - a tilalom ellenére - nem vártak vasárnap estig az exitpoll-eredmények közzétételével. Az írek az EP-voksolással összekötve helyhatósági választásokat is tartottak.
Az ír közszolgálati rádió- és tévétársaság, az RTÉ által készített, szombaton közzétett exitpoll-felmérés szerint a kormányzó Fine Gael párt a voksok 22 százalékát szerezhette meg, a koalíciós partner, a Munkáspárt alig 6 százalékot kapott. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Fianna Fáil ugyancsak 22 százalékra számíthatott, a Sinn Féin jelentősen javíthatta pozícióit, 17 százalékot is elérhetett, a Zöld Párt 6 százalékkal elégedett lehet.
Úgy tűnik, az ír választók az uniós mentőcsomaggal együtt járt komoly megszorítások miatt a kormányzó Fine Gaelt büntették, Enda Kenny pártja a 2011-es parlamenti választásokon 36,1 százalékot ért el. Az ír kormányfő az exitpoll-eredmények közzététele után úgy vélte, a szavazók "a düh voksait" adták le, a frusztrációikat juttatták kifejezésre. Különösen rosszul szerepelt az ír Munkáspárt, amelynek támogatottsága 19,4-ről 6 százalékra zuhanhatott. A helyi választások hasonló trendet mutattak. Az FG 24, a Munkáspárt 7, az ellenzéki FF 22, a Sinn Féin 16 százalékot ért el. A Zöld Párt 3, a függetlenek csoportja 28 százalékot kaphatott. Eamon Gilmore, az ír Labour vezére elismerte, hogy pártja nem jól szerepelt, mint mondta, "a választók világos üzenetet küldtek a kormánynak és különösképpen a Munkáspártnak". Michael Martin, az ellenzéki Fianna Fáil vezére ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy a párt elindult a javulás útján. A korábbi kormánypárt súlyos vereségeket szenvedett a 2011-es parlamenti választásokon, a mostani eredmény így azt jelzi, hogy jobbak lehetnek az esélyeik a következő parlamenti választásokon. Martin azonban elismerte, tudatában van annak, hogy a politikai visszatérés nem történhet meg egyik pillanatról a másikra, csak fokozatos lehet.
Írország 11 EP-mandátumáért ugyanakkor nem pártlistákra voksoltak, hanem egyéni jelöltekre, így a független jelöltek szerepe különösen felértékelődött.
Lettországban az Európa-párti erők végeztek az élen. A lettek szombaton voksoltak, nyolc képviselőt küldhetnek az EP-be. A voksok többségének összeszámlálása alapján, nem hivatalos eredmény szerint a kormányzó középjobb Egység tömörülés 46 százalékot ért el, ezzel 4 mandátumot szerzett. A Hazáért és Szabadságért (VL-TB/LNNK 14 százalékot, az orosz kisebbség fő képviselőjének tartott Harmónia Központ 13 százalékot ért el, nyolc százalékot kaptak a zöldek. Nem kizárt, hogy megtartja posztját a Szovjetunió helyreállítását szorgalmazó EP-képviselő, Tatjana Zdanoka, akit idén áprilisban azzal vádoltak meg, hogy Oroszországnak kémkedik. A lett szavazók alig több mint 30 százaléka ment el, 2009-ben 53 százalék feletti volt a részvétel.
Máltában a kormányzó Munkáspárt (LP) a voksok 53 százalékát szerezte meg, az ellenzéki kereszténydemokrata Nemzeti Párt (PN) 42 százalékot szerzett, gyakorlatilag nem változtak az erőviszonyok a tavalyi parlamenti választás óta. Máltán ez az első alkalom, hogy a kormányzó párt nyerte az EP-voksolást. Joseph Muscat kormányfő szerint a választók világos üzenetet küldtek, továbbra is támogatják a kabinetet. Az európai átlaghoz képest igen magas, 74,8 százalékos volt a részvétel, de 4 százalékkal alacsonyabb, mint 2009-ben.
Kérészéletű lehet a brit UKIP támogatottsága
Felerészben kiábrándult toryk szavaztak a brit euroszkeptikus pártra az európai parlamenti választásokon - derült ki egy felmérésből, amelyet egy konzervatív felsőházi tag, Lord Ashcroft megbízásából, mintegy négyezer ember megkérdezésével készítettek. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) szavazóinak több mint fele úgy nyilatkozott, hogy 2010-ben, a legutóbbi parlamenti választásokon a konzervatívokra voksoltak. Mintegy húsz százalékuk szavazott a liberális demokratákra, s 15 százalékuk a Munkáspártra négy évvel ezelőtt.
E felmérésből, amelyet a Guardian ismertetett, kiderült az is, az UKIP támogatottsága kérészéletű lehet, korántsem biztos, hogy kitart a 2015-ben esedékes parlamenti választásokig. Csak a függetlenek szavazóinak 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jövőre az UKIP-ra adják voksukat. A párt minden ötödik támogatója csak az EP-választáson adott le protest-szavazatot, de jövőre vissza akar térni a konzervatívokhoz. A megkérdezettek többsége azt mondta, azért adta voksát az UKIP-ra, mert kiábrándult a hagyományos pártokból. A szavazók egy része úgy vélte, az EP-voksoláson nyugodtan kifejezheti nemtetszését a brit politikai establishmenttel szemben.