Ennek előzménye a büntetőpernek a helyileg illetékes Fővárosi Törvényszékről vidékre helyezése volt 2012 elején, ám ezt az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly decemberi döntése felülírta, hiszen megsemmisítették az úgynevezett ügyáthelyezés intézményét.
Az Ab megsemmisítette azt a jogszabályt, amely alapján a 2012 január elsején az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élén hivatalba lépett Handó Tünde - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - első intézkedései közt a budapesti bírák leterheltségére hivatkozva az ügyet Kecskemétre helyezte át.
Az Ab döntése alapján a vidéki bíróságok nyolc eljárást - köztük a Hagyó- és a Sukoró-pert is - "visszadobták" a Fővárosi Törvényszéknek, amely azonban szintén nem tartotta magát illetékesnek, így a végső szót a Kúria mondta ki: az Ab világos állásfoglalása ellenére visszahelyezte az ügyeket a vidéki törvényszékekre. Csakhogy közben hónapok teltek el, az idő múlásának pedig nagy jelentősége van.
Mivel a Hagyó-per úgynevezett kiemelt jelentőségű ügy - e kategória az Orbán-kormány igazságszolgáltatási "reformelképzeléseinek" terméke, mint az Ab által megsemmisített Handó-jogkör is -, vonatkoznak rá az eljárás gyors lefolytatását célzó rendelkezések. Így például a büntetőeljárási törvénynek az a passzusa, amely szerint "a tárgyalást három hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni".
Vagyis kiemelt jelentőségű ügyben két tárgyalás között elvileg nem telhet el több mint három hónap, különben az eljárást elölről kell kezdeni. A Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és társai elleni perben pedig ez régen lejárt, hiszen csak azóta, hogy az Ab-határozat alapján a Kecskeméti Törvényszék december 16-án kimondta saját illetéktelenségét, már több mint öt hónap telt el. Kérdés, hogy - az Ab-döntést a folyamatban lévő ügyeket érdemben nem befolyásolónak tartó - OBH nem értelmezi-e újfent sajátosan ezt a helyzetet, és nem kezdődik-e emiatt további jogi huzavona.
A Hagyó-per amúgy már a végéhez közeledik, és egyelőre a vád nem áll jól. Az állítólag szükségtelen BKV-s szerződések közül egyre több kerül ki a vádiratból, amivel csökken az elkövetési érték is. A perben sok szereplő visszavonta a Hagyóra nézve terhelő vallomását - részben saját elhatározásból, részben a védői kérdések és okirati bizonyítékok hatására.
A vád szempontjából kulcsszereplő volt BKV-vezér, Balogh Zsolt például a bírósági vallomásában már azt állította, azért fogalmazott meg a 2010-es választási kampányban terhelő állításokat - többek közt Hagyó Miklósról -, hogy megfeleljen az elvárásoknak, illetve elkerülje a börtönt.
A korábban a rendőrségen tett, másokra nézve terhelő vallomásaikról többen elmondták, azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, "kényszervallatás" hatására tették. Elmondásuk szerint a nyomozók az elsőrendű vádlott Hagyó Miklósra és környezetére kértek terhelő vallomásokat a szabadságukért cserébe, de volt olyan vádlott is, akit arra próbáltak rábírni, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányfőre valljon.
Balogh Zsolt nyomozati vallomására épült amúgy az ügy leglátványosabb vádpontja, az elhíresült Nokia-dobozos pénzátadás is, ám az így átadott tízmilliós kenőpénzekről szóló történetet Balogh utóbb visszavonta.
Ugyancsak visszakerült vidékre - holnap folytatódik a Szolnoki Törvényszéken - egy másik "elszámoltatási" ügy, a Sukoró-per. Ebben azonban annak ellenére nem kell újrakezdeni az eljárást, hogy itt is letelt a három hónap.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőit hűtlen kezelés kísérlete miatt a vádlottak padjára ültető, de Gyurcsány Ferencet például sikeretelenül kriminalizáló eljárás ugyanis ma már nem számít kiemeltnek. Eredetileg az volt, de tavaly nyáron úgy módosították a büntetőeljárási törvényt, hogy kivették a felsorolásból a hűtlen kezelést - 2010 után, az "elszámoltatás" beindulásával beleírták a törvénybe, majd az idei parlamenti választás előtti évben kivették.
A Sukoró-ügyben Washingtonban, nemzetközi választott bírósági eljárás is zajlik - ítélet itt késő ősszel várható. Ebben a Sukoróra kaszinóberuházást tervező, de hoppon maradt befektetők perlik kártérítésért a magyar államot. Ráadásul a beruházás ellehetetlenítésével a befektetők által követelt mintegy 120 milliárd forinttal megegyező összegű kár érhette az államot is. Ennyi bevételtől eshetett ugyanis el a költségvetés a beruházás megtorpedózásával.
Megírtuk, a kaszinó után fizetendő játékadóból csak az első tíz évben 50 milliárd, míg járulékbevételekből további 60 milliárd forinthoz jutott volna az állam. Nem is beszélve a tervezett, évi mintegy 5 millió látogató által Magyarországon elköltött pénzről.
