Az adósságelengedési koncepciót azzal indokolja, hogy a nemteljesítő devizaalapú jelzáloghiteleknél átlagosan 30 százalékkal nagyobb a fennálló tőketartozás összege a fedezet értékénél.
Az állam már korábban is igyekezett megteremteni a tartozáselengedéshez kedvező törvényi kereteket: ilyenformán a tartozás elengedése most már adómentes, továbbá az árfolyamgát legutóbbi módosítása szerint a gyűjtőszámlahitelek mögötti állami garancia csak akkor lép életbe, ha a tartozás kevesebb, mint a fedezet értékének 95 százaléka.
Az árfolyamgáttal kapcsolatban az MNB úgy fogalmaz: az adósok számára kedvező kiszélesítése jelentősen mérsékelné a hitelkockázatokat.
A jegybank szerint a hosszabb, akár a futamidő végéig tartó rögzített árfolyamú törlesztés, vagy a piaci és a kedvezményes árfolyam közötti tőkerész részleges elengedése elnyújtva jelentkező, kezelhető mértékű költséget jelentene. A jegybank hozzáteszi: a teherviselés megosztásánál figyelembe kell venni, hogy ha a tőke elengedését a banknak kellene állnia, akkor a számviteli szabályok szerint előre meg kéne képezni a céltartalékot az összes várható veszteségre.