Arra nem tért ki, miért nem kíván eleget tenni a Magyarország által vállalt Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt kötelezettségeknek, s hogy mire alapozza, hogy egy azzal ellentétes magyar jogszabály hatályban maradhat. Ellenben közölte, a kabinet álláspontja az, hogy minél szigorúbbak a büntetések, annál kevesebb bűncselekményt követnek el.
"A nemzetközi vitákban a halálbüntetés mellett is ez a legfontosabb érv, vagyis, hogy igenis van visszatartó ereje" - mondta Orbán, hozzátéve: az Európai Unió tiltja a halálbüntetést, "pedig ez is megérne egy misét".
Csakhogy a strasbourgi bíróság azt mondta ki nemrégiben, hogy a tényleges életfogytiglan magyar szabályozása az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti, mivel kizárja a felülvizsgálat lehetőségét. Ráadásul Strasbourg nem vitatta, hogy előállhat olyan helyzet, amikor valaki élete végéig börtönben marad tette következményeként.
A kormányfő ugyanakkor az EU-nak rótta fel a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ügyében született strasbourgi ítéletet, és a halálbüntetés tilalmát. De Orbán tévedett; a strasbourgi bírósággal kialakult jogi vita nem tekinthető uniós konfliktusnak.
A strasbourgi bíróság nem EU-intézmény, hanem az Európa Tanács égisze alatt megkötött emberi jogi egyezmény felügyeletére rendelt, jelenleg 47 tagországot felügyelő bírói testület. A tényleges életfogytiglan ügyében ráadásul egy bírói indítvány nyomán a magyar Alkotmánybíróság előtt is folyamatban van eljárás. A strasbourgi ítélet nyomán pedig gyakorlatilag nincs más lehetősége az Ab-nek, mint kimondani: a magyar jogintézmény alkotmányellenes.
Nem lenne persze példa nélküli, ha a Fidesz megtartaná az alaptörvény-ellenes szabályozást - sőt, akár újabb alkotmánymódosítás sem kizárt.