Ha az új, immár választott elnöknek lesz bátorsága kivonni a hadsereget a keleti régióból, ha képes lesz tárgyalóasztalhoz ülni a lázadókkal, és olyan jövőképet felmutatni, amely túllép a most erőltetett nemzetállami víziókon, szólni tud az 1994-es Budapesti Memorandum által rögzített ukrán határokon belül élő soknyelvű, soknemzetiségű lakosság minden rétegéhez, talán visszatérhet Ukrajna is a békés mindennapokhoz. A tényleges béke azonban csak akkor valósul meg, ha azt Moszkva is úgy akarja, elismeri az új ukrán vezetést, tárgyalópartnernek tekinti és kivonul az ukrán szakadárok mögül. A jelenlegi kijevi vezetéssel ez már elképzelhetetlen, a Turcsinov-Jacenyuk páros nyilatkozataiból látszik, nem tudnak, nem is akarnak Vagyimir Putyin orosz elnökkkel tárgyalni. És Putyin sem velük.
Kiszámíthatatlan, mit lép majd Moszkva. A napokban Dmitrij Medvegyev kormányfő ismételte meg azt a hivatalos orosz álláspontot, miszerint a május 25-i ukrajnai elnökválasztás alkotmányellenes hatalomváltás eredménye. Viktor Janukovicsot senki sem mondatta le államfői posztjáról, maga sem mondott le, és vele kapcsolatban nem történt közjogi felelősségre vonás sem, tehát jelenleg is Janukovics Ukrajna legitim elnöke. Az orosz álláspontban azonban némi elmozdulást jelez, hogy Medvegyev úgy fogalmazott: "Moszkva tiszteletben tartja az ukrán lakosság véleménynyilvánítását, de ez nem jelenti azt, hogy az elnökválasztás eredményét kész elismerni". Ugyanilyen enyhe békülékenységet jelez az orosz csapatok visszavonása az ukrán határ mellől, amelyet ugyan nem sietnek el az oroszok, de most már a NATO is elismerte: némi csapatmozgás valóban történt az övezetben.
Az ukrán kormány a csütörtök hajnali véres, az egyik Donyeck megyei ellenőrzőpontnál történt összecsapás után az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte. Arszenyij Jacenyuk kormányfő azt is jelezte, Ukrajna bizonyítékokat mutat be arról, hogy Oroszország többszöri kísérletet tett a kelet-ukrajnai konfliktus kiélezésére, a vérontással pedig az elnökválasztás megzavarását próbálja elérni.
Kijev mindent megtesz azért, hogy a keleti polgárháborús helyzet ellenére lebonyolíthassák a választást. Intézkedéseket hoztak annak érdekében is, hogy Ukrajna minden állampolgára élhessen szavazati jogával, beleértve a krímieket és a függetlenségüket kikiáltott megyékben élőket is. Számukra dél-ukrajnai körzetekben biztosítják a voksolás lehetőségét. Az ukrán vezetés tisztában van azzal, hogy egyes régiókban "igen bonyolult lesz a voksolás lebonyolítása, ám ez egészében véve nem gyakorol befolyást a választásokra". Ezt Arszenyij Jacenyuk jelentette ki, biztosítva mindenkit, hogy legitim elnöke lesz Ukrajnának.
Különösebb meglepetéssel senki sem számol, Petro Porosenko stabilan és meggyőző fölénnyel vezeti az elnökjelöltek népszerűségi listáját. A két kormánypárt, az ideiglenes elnököt és miniszterelnököt adó Batykivscsina (Haza) jelöltje, Julija Timosenko messze elmaradva második, a szélsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) elnöke, Oleg Tahnyibok pedig pártja támogatottsági szintjét sem éri el és a Majdant radikalizáló Jobb Szektor vezetője, Dmitrij Jaros sem tudta 4 százalék fölé tornászni támogatottságát. A választás kuriózuma, s egyben a kijevi forradalom óta történt hatalomváltás rejtélye, hogy a korábban nagy favoritnak számító újonc, az ukrán politikai élet "tiszta" szereplője, Vitalij Klicsko bokszlegenda teljesen kiszorult, vagy önként vonult vissza.
Először a Janukovics bukása után felálló kormányban nem kapott helyet, sem ő, sem pártja, holott nagyobb parlamenti erőt képvisel, mint a szélsőséges Szvoboda. Bejelentette, indul az elnökválasztáson, de visszalépett Porosenko javára. Hogy miért, arra nincs magyarázat. Az európai államok a kijevi válság során egyértelműen Klicskót tekintették a "vezérnek", ezért is volt meglepő az a kiszivárgott amerikai külügyi államtitkári beszélgetés, amelyben Victoria Nuland még a kijevi forrongások idején arról beszélt, ne Klicsko, hanem Jacenyuk legyen az új kormányfő. Állítólag indul a kijevi főpolgármesteri tisztségért, de az előzmények ismeretében ez még messze nem biztos.
Porosenko: médiacézár és csokoládékirály
A kampány kezdete óta nem volt olyan felmérés, amely ne Porosenkót hozta volna ki győztesnek. A kérdés csak az: már az első, vagy második fordulóból sikerül-e ez? Jogilag független, hiszen a milliárdos politikus-üzletember, mindeddig nem kötelezte el magát egyetlen politikai erő mellett sem, de Klicsko visszalépése után az UDAR (Ütés) párt hivatalosan is őt támogatja. Várható sikere azt is jelzi: az ukrán lakosság csalódott minden pártban.
Bár a Majdan mozgalom célként hirdette meg az oligarchák elleni harcot, kiszorításukat a politikai életből, az elnökválasztás favoritja mégis Ukrajna egyik leggazdagabb embere. A 48 éves Porosenko becsült vagyona 1,6 milliárd dollár. A kilencvenes években a Szovjetunió romjain gazdagodott meg, ő a Rochen csokoládégyár és a Kanal 5 televízió tulajdonosa. Csatornája nyíltan kiállt a Majdan mellett, elfeledtetve ezzel a lakossággal, hogy maga is alapítója volt Janukovics formációjának, a Régiók Pártjának, illetve Viktor Juscsenko és Janukovics elnöksége alatt is töltött be miniszteri posztot, előbb a külügyi, később pedig a gazdasági tárca élén.
Vélhetően az is sokat nyom a latban, hogy az ukrán csokoládékirályt szoros üzleti szálak kötik az orosz piachoz. Ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy elnökként mindent megtegyen az ukrán-orosz viszony rendezéséért. Többek között ugyanennek az érdekeltségnek tulajdonítják nemzetiségbarát attitűdjét is. Támogatottsága az összlakosságon belül 34 százalékos.
Rosszul időzített Timosenko, a gázhercegnő
Ha második fordulóra kerül sor, minden bizonnyal Timosenko lesz Porosenko ellenfele. A börtönből februárban kiszabadított politikus 6,5 százalékra számíthat a felmérések szerint. Indulása nem volt szerencsés ötlet. Börtönből való szabadulása után a Majdanon is láthatta, egykori nimbuszát jócskán megtépázták az ellene felhozott vádak, amelyeket ugyan töröltek, de sosem tisztáztak egyértelműen. Az sem segítette politikai rehabilitációját, hogy miután a Majdanon kerekes székben jelent meg, körbejárta a világot "csodálatos gyógyulásának" fotója: néhány órával később az amerikai nagykövetségen nyoma sem volt betegségének, láthatóan gond nélkül tudott járni. Az 53 éves Timosenko a kampányban mindent bevetett: jelentős vagyona ellenére harcot hirdetett az oligarchák ellen, ellenállási mozgalmat az orosz agresszió megfékezésére, és megígérte az európai uniós csatlakozást, de egy harmadik forradalmat is, ha nem választják meg. Mindhiába, a kampányban fokozatosan csökkent a népszerűsége.
A magyarok Porosenkót támogatják
Nem mindennapi eseménynek számít, ha a két ukrajnai magyar szervezet politikai kérdésben azonos álláspontra helyezkedik. A régóta egymás ellen küzdő Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ezúttal egységesen Petro Porosenkot támogatja. A korábbi elnökválasztásokon az UMDSZ kisebbik rosszként rendre Viktor Janukovics mögé állt, a KMKSZ pedig inkább a narancsosokat, Viktor Juscsenkót és Timosenkót támogatta, hasonló megfontolásból. A kisebbik rossz fogalmát másképp ítélte meg a két szervezet. Az UMDSZ számára az volt a mérvadó, melyik jelölt biztosítja leginkább a kisebbségi-nyelvi jogokat, a KMKSZ latjában inkább az nyomott, ki nem "kommunista". S bár Timosenko vasárnap is ringbe száll, ezúttal nem számíthat magyar voksokra (eddig sem sokat kapott, mert a kárpátaljai magyarok körében, demonstratív nacionalizmusa miatt sohasem volt népszerű).
A KMKSZ még a kampány során megállapodást kötött Porosenkóval, az UMDSZ a finisben ismertette álláspontját. Az UMDSZ pártja, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) elnöke, Péter Csaba adott közre felhívást, amelyben állítja: Ukrajna és Kárpátalja, illetve az itt élő magyarság fejlődése az Unióhoz való csatlakozás révén biztosítható, az integráció megvalósításához pedig Porosenko a megfelelő jelölt.
"Régóta benne van a politikai életben, gazdasági tapasztalatokkal rendelkezik, s írásbeli garanciát vállalt arra, hogy megválasztása esetén segíti a magyar kisebbség ügyét. Megígérte, elősegíti a nyelvhasználati jogok európai szabványoknak megfelelő biztosítását, a feltételek megteremtését az anyanyelvű oktatási rendszer fejlődéséhez. Közreműködik abban, hogy az ukrajnai közigazgatási reform során figyelembe vegyék a tömbben élő magyarság érdekeit, valamint hogy lehetővé váljon a közösség parlamenti képviselete. Mindezek fényében arra biztatom párttársaimat, közösségünk tagjait, hogy vasárnap Petro Porosenkót támogassák" - olvasható a közleményben.
A KMKSZ új elnöke, a Kovács Miklóst váltó Brenzovics László a megállapodás aláírása után úgy fogalmazott, Porosenko az egyetlen európai irányultságú jelölt, aki fontosnak tartja az országban élő nemzetiségek jogainak biztosítását, ráadásul a KMKSZ-nek másfél évtizedes politikai kapcsolata van vele, s ezalatt "olyan nagy műveltségű, és jelentős politikai tapasztalattal rendelkező emberként ismerték meg, akiben meg lehet bízni."