Ellentmondásos Pénzügyi Stabilitási Jelentést tett közzé a jegybank tegnap. Vonnák Balázs igazgató egyfelől arról beszélt, hogy a bankrendszer stabilitása rendben van, ugyanakkor a szektor nem igazán tud még mindig hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, aminek akadálya egyébként maga a jelenlegi környezet.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács megrótta a bankrendszert, hogy továbbra sem támogatják a fenntartható gazdasági növekedést, ugyanis ehhez a piaci alapú hitelek felfuttatására volna szükség. A kölcsönök állományának lemorzsolódása tovább tart, igaz hogy feltehetően a Növekedési Hitelprogram (NHP) hatására a korábbi 5 százalék körüli hitelállomány-mérséklődés 1-2 százalékra csökkenthető, igaz hogy a kkv-szektorban növekvő kihelyezést regisztráltak.
Ami a lakosságot ennél jobban izgathatja, hogy a számukra nyújtandó hitelezés terén élénkülést tapasztalt a jegybank, viszont az MNB a későbbi kockázatok kezelésére már a piac beindulása előtt elérkezettnek látja az időt az úgynevezett hitelfedezeti szint és a jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozására. Ez szakértők szerint egyrészt azt jelenti, hogy - ha ez a szabályozás, várhatóan a közeljövőben életbe lép - a bankoknak a jelzálogalapú lakáshitelezésnél szigorúbban kell elbírálni azt, hogy a fedezetül felajánlott ingatlan megfelelő értékű-e.
A jelenlegi helyzet ugyanis az - mint ahogy azt Fábián Gergely újságírói érdeklődésre kifejtette -, hogy jelenleg 50-60 százalékos hitelfedezeti szint mellett nyújtanak kölcsönt a bankok. (Hírek szerint ez 80 százalékra növekedne, a jogalkotó azonban vélhetően törekedni fog arra, hogy a szigorítással ne "nyomják agyon" a hitelezést.) A hitelfedezeti arány eleve megszabja, hogy mekkora önerőre van szükség a hitel felvételéhez. Ilyen szabályozás a lakáshitelek esetében már most is érvényben van, azonban ezt a jegybank kiterjesztheti más hiteltípusokra és akár a lakáshitelek esetén is bevezethet eltérő szabályozást. Ez a szabály elsősorban a pénzintézeteket védi, azonban abban is segíthet, hogy a hitelfelvevők ne "faltól falig" kötelezzék el magukat, amikor kölcsönt vesznek fel.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet elvének bevezetésének az lenne a lényege, hogy ezentúl csak az kaphasson hitelt, akinek az igazolható jövedelme elegendő ahhoz, hogy vissza is tudja fizetni a hitelét. Ez az elv pedig elsősorban az ügyfelet védi, azt aki a kölcsönt felveszi, ugyanakkor az illegális jövedelmeket nem lehet majd beszámítani a hitel felvételekor. Szakértők szerint ez azokat érinti kedvezőtlenül például egyfelől a borravalós szakmákat, másfelől a tiszta jutalékosan foglalkoztatott ügynököket, akiknek jövedelmének egy része adózatlan, illetve nagy mértékben függ a forgalom alakulásától.
Az MNB nem számol azzal, hogy a devizahiteladósok számára megnyitott árfolyamgát kihasználtsága tovább növekszik. Azt a lehetőséget, hogy a 90 napon túli lejárt tartozásúak is részt vehetnek ebben a programban, jóformán alig használták ki az ügyfelek.
A napokban olyan jegybanki vélemények hangzottak el, hogy 4-5 bank magyarországi jelenlétének megszüntetésére készül. Ennek okairól a Pénzügyi Stabilitási Jelentés úgy fogalmazott, hogy a hazai bankrendszer jövedelmezősége messze rosszabb, mint Európában. Főként ennek köszönhető, hogy a bankrendszer nem tud elmozdulni az igényelt és a szükséges irányba. A megtérülés csekély volta miatt a bankrendszer tőkevonzó képessége alacsony. Ez okozhatja, hogy esetleg egyes magyarországi bankok külföldi tulajdonosai azon gondolkodnak, hogy a hazai leányukat portfolióját eladják más hitelintézeteknek, vagy összevonáson gondolkodnak.
Vonnák Balázs véleménye szerint komoly eltérések vannak az egyes bankok között, addig amíg egyes hitelintézetek folyamatosan kénytelenek leépíteni állományukat, más bankok jobb helyzetben vannak. Ezért, ahogy az igazgató fogalmazott "egynél több, de tíznél jóval kevesebb" bank úgymond kivonulására lehet számítani. Ez azonban korántsem lesz egy gyors folyamat, mert az európai bankok stressztesztjét (állóképességi vizsgáját) bizonyára megvárják a potenciális tulajdonosok, hiszen bankátvilágítás nélkül aligha vágnak bele a felvásárlásba, tudni akarják, hogy tulajdonképpen mit is vesznek.
